figyelmeztetés

A leírások olyan dolgokat is tartalmazhatnak, amik előrevetítik a könyvek történetének alakulását. Próbáltam minél kevesebb konkrétumot elárulni, de nem mindig sikerült, úgyhogy óvatosan olvassa, aki nem akarja előre tudni mi történik a könyvben.


2014. július 9., szerda

Újraolvasás és amire ez ráébresztett

Ez most olyan össze - vissza poszt lesz, nem terveztem, de muszáj kiírnom magamból, akár elolvassa valaki , akár nem.

Absztrakttal megbeszéltük, hogy tartunk újraolvasós hónapot, nevezetesen júniusban, mikor is aktuális olvasmányaink mellé bepréselünk néhányat a már olvasott kedvenceink közül is. Nekem ebből a néhányból kettő lett konkrétan, legalábbis júniusban, viszont néhány dologra ráébresztett.


Először is Kirsty Moseley: The Boy Who Sneaks in my Bedroom Window c. regény sikerült kivégeznem viszonylag hamar. A linkelt posztba leírtam már, hogy mi is tetszett benne, miért is szerettem. 
Az érdekessége az a dolognak, hogy kicsit másként álltam hozzá így, hogy tudtam nem készül róla bejegyzés, valahogy nyugodtabban olvastam. 
Szerintem sok blogger van úgy vele, hogy olvasás közben azon kattog az agya, hogy "Ó, ezt meg kell jegyeznem" vagy "Ezt mindenképpen bele kell írnom majd a bejegyzésbe". Akár akarjuk, akár nem, egy bizonyos idő után rááll az agyunk arra, hogy "jegyzeteljen" olvasás közben, a végén már annyira, hogy el is felejtjük milyen a mentális jegyzetelés nélkül olvasni. Legalábbis én. És most egy kicsit jó volt úgy belemélyedni egy könyvbe,  még akkor is, ha már olvastam, hogy nem agyaltam közben, hanem egyszerűen élveztem. 
Félre ne értsétek, szeretem vezetni a blogot, imádom írni a bejegyzéseket, mert, ha nem lenne ez a szeretet valószínűleg blog sem lenne, csak így az újraolvasás alkalmával rá kellett jönnöm, hogy bizony ki kell néha kapcsolni. Muszáj, különben befásulunk! Igen, bármennyire hihetetlen, a blogolásba is bele lehet.
Az utóbbi időben sokszor éreztem úgy, mintha a posztokban saját magamat ismételném, és minden könyv esetében ugyanazt írnám le, ugyanazokat a szavakat, ugyanazokat a mondatokat. Ezért is jött talán jókor ez a kis újraolvasás projekt, és ébresztett rá arra, hogy érdemes lenne szünetet tartani. Na, nem a blog vezetésében, hanem az olvasásban, olyan formában, hogy beiktatok 1-1 újraolvasást vagy éppen egy olyan könyvet, amiről nem készül majd bejegyzés. Bár utóbbival már próbálkoztam, de nem sikerült megvalósítani, mert annyira jó könyveket fogtam ki, hogy nem hagyott nyugodni a dolog, írnom kellett róluk. Mert persze az ihlet mindig akkor jön, mikor nem igazán akarjuk.
Szóval elhatároztam, hogy innentől kezdve tudatosan fogok beiktatni olvasmányokat, amiről nem lesz poszt. Eddig sem írtam minden könyvről, de az általában azért volt, mert nem volt róla mondanivalóm (legalábbis egy posztnyira való) vagy csak kedvem nem volt hozzá. Innentől azonban a tudatos tervezésé lesz a főszerep!

A másik amiről írni akartam ennek kapcsán, hogy a Night Schoolt (magyar cím: A cimmeria titka) is újraolvastam, igaz júniusban csak az első részt, de júliusban folytattam a másik két résszel.
Imádom. Azt hittem, hogy másodszorra halálra fogom unni magam rajta, de nem, még jobban szerettem, mint elsőre, mert így hogy nem lebegett felettem a posztírás, nem akadtam le minden apró hibánál, hanem csak sodródtam az eseményekkel és jajj, de jó volt.
Most tartok a 3. rész 3/4-énél, és legalább annyira izgulok a szereplőkért, mintha most először olvasnám. Elmondhatatlanul jó érzés. Ma be is akarom fejezni, mert, ha minden jól megy, a héten hozza a postás a frissen megjelent 4. részt. Azt hiszem, akkor az olvasás időtartama alatt nem sokat fogok kommunikálni... 

Azért is emeltem ki ez a könyvet, mert rettenetesen sok levelet és hozzászólást kapok azzal kapcsolatban, hogy itthon mikor folytatják a sorozatot. Sajnos, mindig csak rossz híreket tudok közölni, mert semmi hír a folytatásról, pedig totál megérdemelné. A kiadó sajnos majdnemhogy teljesen halott, úgy hallottam, hogy vezetőváltás volt/van/lesz, de ez nem mentség. Ami elkeserítő, hogy akárhányszor írtam nekik, semmilyen visszajelzést nem kaptam, még csak annyit sem, hogy szakadjon rám a plafon, amiért ennyit zaklatom őket.
Imádom a sorozatot és jó lenne, ha itthon is jó sorsa lenne, de egyelőre nem úgy tűnik, és ez elszomorít.
Annak örülnék a legjobban, ha átvenné egy másik kiadó, aki esetleg ki is adja a folytatásokat is. Tudom, hogy ez nem megy ilyen egyszerűen, de álmodozni azért szabad, nem?
Egyébként meg zárásként annyit kérdeznék csak, hogy vajon meghal valaki a 4. részben? És ha igen, ki lesz az?
Ja, és még valami! Akarok Cimmeriás pólót, meg fülbevalót! http://www.cafepress.com/nightschoolstore/11357801


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)