figyelmeztetés

A leírások olyan dolgokat is tartalmazhatnak, amik előrevetítik a könyvek történetének alakulását. Próbáltam minél kevesebb konkrétumot elárulni, de nem mindig sikerült, úgyhogy óvatosan olvassa, aki nem akarja előre tudni mi történik a könyvben.


2013. március 22., péntek

Daniel Keyes: Érintés

Amikor Barney Stark és felesége, Karen házának kapujában megjelentek a Sugárbiztonsági Szolgálat emberei, hogy mindent és mindenkit átvizsgáljanak, még azt hitték, hogy múló kellemetlenség az egész. Végtére Barney, a National Motors tervezője nem dolgozik rádioaktív anyaggal, Karen pedig naphosszat otthon van és arról álmodozik, hogy végre gyerekük lesz. A National Motorsnál apró baleset történt csak. Egyetlen ember kapott sugárfertőzést: Max Prager, aki Barneyt szokta kocsiján bevinni a Központba. Rajta jelentkeztek először a tünetek. Aztán Barneyn. Aztán Karenen. A házukon. A szomszéd kutyáján. És ki tudja még hol, mi mindenen. A fertőzéshez elég egyetlen érintés! Michigan város felbolydul. A beteg házaspárt megpróbálják elűzni, ám ők maradnak. A kártérítésre várnak – és a gyerekre, aki épp a baleset előtt fogant. A világhírű szerző új regénye hátborzongató hitelességgel mutatja be testek és lelkek roncsolódását. A katasztrófát, amelynek elindítója a sugárzás, továbbvivője azonban a félelem, a gyűlölet. Megszülethet-e ebből egy új élet? S ha igen, ép lesz-e? Vagy csupán szörnyű torzó?

Azt hiszem most már megállapítható tény, hogy nagyon nehéz megszólalni Keyes könyvei után. Ahogy a Virágot Algernonnak, ez a regény is érintett jó pár etikai és morális kérdést.


Barney és felesége, Karen életéből nagyon hiányzik egy gyermek, mindketten iszonyatosan vágynak rá. Sok módszerrel próbálkoztak már, de egy sem vált be, a gyermekáldás még várat magára. Egy nap a Sugárvédelem emberei jelennek meg náluk, és közlik, hogy Barney sugárfertőzés áldozata lett. Ez önmagában is elég nagy tragédia, hisz nyilvános meghurcolás és jogi herce- hurca kezdődik  ami ki tudja meddig tart. Ám a nagyobb tragédiát annak a gyermeknek a fogantatása jelenti, akire mindig is vártak. Tragédia, hiszen ki tudja a sugárdózis milyen hatással lesz a magzatra.

Örülök, hogy felvettem a könyvet a várólista csökkentős kiszemeltjeim közé, mert kár lett volna tovább halogatni ennek az iszonyatosan sokrétű regénynek az elolvasását.
Több olyan témát is érint, ami napjainkban is igencsak aktuális, pedig a regény majd fél évszázada, 1968-ban született.
Az embert azt gondolná, hogy ennyi idő alatt milyen sokat változott a világ, aztán a könyv elolvasása után rájövünk, hogy talán mégsem annyira sokat. Akár napjaink egyik családjának történeteként is el tudom képzelni.
A könyv eleje elsősorban arra fókuszál, hogy milyen hatással is lehet egy pár életére a kétségbeesett próbálkozás, a különböző módszerektől való függés.
Barney-ék életét "az óra" határozza meg, ez mutatja meg , mikor kell lefeküdniük egymással, hogy meglegyen a kívánt gyermekáldás. De Keyes nagyon jól érzékeltette, hogy ettől csak még inkább robot- szerűvé, érzelemmentessé és elkeseredetté váltak, nem segítve ezzel céljuk megvalósulását.
Túlságosan kétségbeesetten próbálkoznak és a folyamatos kudarcok bizony rányomják a bélyegüket mindennapjaikra. Szinte már csak úgy vannak egymás mellett, egy házban, de a szerelem, sőt talán a szeretet is csakhogy-nem kihalt belőlük, vagy legalábbis nagyon elhalványult. Legkétségbeesettebb pillanatukban következik be a csapás, amire nem számítottak, és csak ront a házasságukon több szempontból is.
Amikor kiderül a sugárfertőzés, nagy indulatokat vált ki, főleg Karenből. Természetesen mindenért Barney-t okolja, még ezért is, holott szerencsétlen ember nem tett mást, csak a kötelességét teljesítette azzal, hogy bejárt dolgozni nap, mint nap. Az, hogy pont rossz ember autójába ült, nem más, mint szerencsétlen véletlen. De egyszerűbb így megküzdenie a nőnek a történtekkel, hogy van kit okolnia. Ezt igazolni látszik a könyvben található következő idézet is.

"Nem azért gyűlölünk embereket, mert azok rosszak. Annak mondjuk őket, azzá tesszük őket, mert kell valaki, akit gyűlölhetünk."

Természetesen amúgy sem fényes kapcsolatukon ez is csak ront.
Emellett maga az eljárás, a sugármentesítés elég megalázó helyzeteket teremt, az odaveszett eszmei és valós értékekről nem is beszélve. A neheze, az igazán nehezen viselhető része csak utána következik, amikor a közvetlen környezet és az emberek tudomást szereznek az esetről.
A szomszédok, ismerősök és úgy általában az emberek reakciója nagyon hitelesen festett, mintha az író maga is lett volna ilyen kirekesztett, kiközösített helyzetben. Vagy csak nagyon jó megfigyelő volt. Az emberekre nagyon jellemző, az ismeretlentől való félelem. Csak azt tudják, amit a média közvetít, ami meglehetősen torz kép általában, de ezek alapján ítélkeznek, anélkül, hogy utánanéznének legalább egy kicsit. Ehhez még jön a csordaszellem is, így nem csoda, hogy teljes mértékben elfordultak Barney-éktól és gyakorlatilag úgy kezelték őket, mint a leprásokat. A közértes megkérte őket  hogy máshová menjenek vásárolni, mert a többi vásárló máskülönben elmaradozik, ha továbbá is odajárnak és "fertőzik" a környezetüket. Csak egy ember kellett, aki elhúzódott tőlük, hamarosan követte őket a többi is, míg végül már mindenki kerülte őket, ha tehette.
Még azt is felajánlotta nekik a polgármester, hogy jó áron megveszi a házukat, csak költözzenek el. Ám ők kitartottak, nem hagyták magukat elüldözni, hiszen ugyanolyan joguk volt ott lakni, mint bárki másnak.
Ez már alapjában véve bőséges megpróbáltatást jelentett, hiszen életük ezáltal alapjaiban változott meg, ám ekkor jött még a váratlan gyermekáldás is.
Barney azonnal elbizonytalanodik a hír hallatán, úgy érzi, nincs szüksége még egy gyerekre is ebben a már amúgy is kényes helyzetben. Karen azonban a fellegekben jár a gyermek gondolatára, foggal - körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy kihordja a babát, annak ellenére, hogy orvosa világosan közli vele a lehetséges veszélyeket, következményeket, hogy a sugárdózis hatására a magzat visszafordíthatatlan károkat szenvedett.
Ez a helyzet újabb súlyos kérdéseket vet fel: elvetesse - e a gyermeket, akire annyit vártak vagy kihordja, mi lesz, ha rendellenességgel születik? Barneynak mennyi a beleszólása? Közösen kell dönteniük vagy az egész Karen felelőssége? Akarja - e egyáltalán, hogy férje tudjon róla?
Nagyjából érezhető volt, hogy Keyes hasonló módon fogja lezárni a történetet. A sok rossz lehetőség közül - mert ebben a helyzetben jó megoldás nem létezett - talán ez volt a leginkább következmény mentes.
Egyben nagyon borzalmas, de nagyon jó történet , amit érdemes elolvasni, és biztos, hogy ezek után lesz még Keyes mű a kezemben.

5 megjegyzés:

  1. Nos Keyes könyvei mindig is nagyon erősek, én eddig a Virágot Algernonnak illetve az Ötödik Sally c. művét olvastam, de most ezt is felveszem a listámra. Nagyon jó, figyelemfelkeltő írás lett :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Virágot Algernonnak is hasonlóan komoly, és sokrétű. Azt is nagyon szerettem, úgyhogy tényleg alig várom, hogy a következő könyvét is olvashassam. Valószínűleg az Ötödik Sally lesz a soros. :)
      Az Érintés pedig remélem, hogy tetszeni fog, amikor elolvasod! :)

      Törlés
    2. Szerintem élvezni fogod az ötödik Sally-t is, nagyon érdekes, ahogy leírja az egész folyamatot, amikor valakinek többszörös személyisége van :)

      Törlés
  2. Az Érintést nem olvastam, pedig amikor megjelent, egymástól függetlenül mindkét szülőmtől megkaptam karácsonyra. Részemről Billy a kedvenc (Szép álmokat, Billy + Billy Milligan háborúi), illetve az Ötödik Sally, amit színházban is érdemes megnézni (évekkel ezelőtt a Tháliában láttam, zseniális volt!). Algernont is szerettem persze:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem érdemes az Érintést is elolvasni , annak ellenére, hogy sokan ezt tartják a leggyengébb munkájának.
      Köszönöm a tippeket, úgy néz ki, hogy az Ötödik Sally lesz a következő áldozatom. :)

      Törlés

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)