figyelmeztetés

A leírások olyan dolgokat is tartalmazhatnak, amik előrevetítik a könyvek történetének alakulását. Próbáltam minél kevesebb konkrétumot elárulni, de nem mindig sikerült, úgyhogy óvatosan olvassa, aki nem akarja előre tudni mi történik a könyvben.


2013. március 28., csütörtök

Cynthia Hand: Boundless (Unearthly #3)

Az utóbbi pár év több meglepetést tartogatott a félig angyal  Clara Gardner számára, mint amennyire valaha is számíthatott.
Az első szerelem legcsodálatosabb pillanatai és közel álló szerettei elvesztésének fájdalma ellenére egy dolog van, amit nem tagadhat, mégpedig, hogy nem arra született, hogy normális életet éljen. 
Mióta felfedezte az angyalvérűek között betöltött fontos szerepét, Clara eltökélten védi Tucker Avery-t a gonosztól, aki a lányt követi... még akkor is, ha ez mindkettejük szívét összetöri.
A legjobb opció a költözés, azért Californiába indul - ahogy Christian Prescott is, az ellenállhatatlan srác, akivel a legelső látomásában találkozott először, utazása kezdetén. 
Ahogyan Clara lassan megtalálja helyét ebben az ijesztően új világban, felfedezi, hogy a bukott angyal  aki megtámadta, minden mozdulatát figyeli. És nem ő az egyetlen...
A Fekete Szárnyúak ellene fenyegető csata közeledtével, Clara-nak végre be kell teljesítenie küldetését. De ez nem fog sikerülni árulás és áldozatok nélkül. 
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Egy újabb trilógia befejezése. Szinte úgy érzem  mintha csak tegnap vetettem volna szemet az első rész álomszép borítójára, ami hála a jó égnek összhangban volt a beltartalmával, így bezsongva vártam a második részt. Sok rajongóval ellentétben, nekem még azzal sem voltak gondjaim, így természetesen tűkön ülve vártam a befejezést, hogy könnyes búcsút vehessek egy jó kis trilógiától. Azonban a harmadik rész tartogatott meglepetéseket. Volt könnyes búcsú Claratól és a többiektől,  csak sajnos nem azért, mert örömmel gondolok vissza a végére.


Clara megkezdte a várva várt egyetemi életet, amiről azt hitte, hogy jobb lesz, mint eddigi helyzete, tekintve hogy új városban van, új környezetben. Azonban hamar rá kell ébrednie, hogy szinte semmi nem változott. A gondok és bonyodalmak itt is utolérik, a rá leselkedő veszélyekről már nem is beszélve.
Vajon kiderül végre igazi küldetése?

Mint már fentebb említettem, kicsit keserű szájízzel búcsúztam a szereplőktől. Egy az egyben elmaradt a katarzis vagy legalábbis az a megelégedettség, amit az ember egy sorozatzáró kötettől vár. Persze a katarzis élmény elmaradása még önmagában nem okozott volna csalódást, de bizony volt itt sajnos más is, illetve pont , hogy hogy nem volt.
Elsősorban a kötet felépítésével voltak igencsak gondjaim. Egy trilógia utolsó részénél általában egy rövid bevezetőt követően felpörögnek az események, mozgalmassá válik a cselekmény, hogy a végén a naaagy összecsapást követően meglegyen a lezárás.
Itt azonban a könyv feléig csak csordogáltak az események, bevallom őszintén, itt - ott untam is magam, pedig ez nálam igencsak ritkán szokott előfordulni. Úgy éreztem magam, mint a hölgyemény a képen.



Szóval nagyon nehezen indult be, alig vártam, hogy történjen is valami, ami előremozdítja az olyannyira várt cselekményt. Olyan érzésem volt, mintha egy bevezető kötetet olvasnék, legalábbis a cselekményt tekintve.
Aztán amikor beindult a gépezet, az sem igazán érte el a  kívánt hatást, legalábbis nálam.  Csak így lestem a végén, mint hal a szatyorban, hogy ennyi lenne a nagy gonosz vs. jók csata, és annyi a könyv?

Ugye csak viccelsz?

Vártam valami grandiózus, eget rengető, hatalmas dolgot, amitől eldobom az agyam, de ehelyett egy sima kis zárójelenetet kaptam. Visszatekintve lehet, hogy ott hibáztam  hogy túlságosan magasra tettem a lécet. De védelmemre szóljon, az első két rész ezt indokolta.
Azonban, ez még mindig nem az volt, ami a legnagyobb csalódást okozta. Ebben a versenyben azok az elhintett random információk vitték a pálmát, amelyek most hirtelen felbukkantak, anélkül, hogy az előző két részben bármi nemű utalás lett volna rájuk. Ezeknél is csak ültem és nem hittem a szememnek, kb így:

Mi a muffin ez?


Az a baj, hogy nem fogom tudni ezt normálisan elmagyarázni példákkal szemléltetve  mert akkor olyan hatalmas spoilereket kellene leírnom, mint a ház, azt meg nem igazán akarom.
Egyébként talán pont ezért - hogy nem voltak jelek - éreztem azt, hogy nem volt olyan összefüggő a három rész, mint amennyire az egy sorozattól elvárható lett volna. Azon gondolkodtam, mikor befejeztem az olvasást, hogy szinte meg lehetett volna írni a 3. részt az első kettő nélkül is. Gondolok itt pontosan arra, hogy az első két részben történtek nem voltak feltétlenül szükségesek a végkifejlet eléréséhez.
SPOILER A MÁSODIK RÉSZRE VONATKOZÓLAG (ha olvasni akarod, jelöld ki a szöveget)
Példának okáért Clara anyjának halála a második részben nem tett hozzá ahhoz a helyzethez, amiben a lány a harmadik részben találta magát.
SPOILER VÉGE
De igaz ez arra is, ami Tuckerrel történt a végén, vagy ami Christiannal és Angelával. Egyiknek sem voltak előjelei, csak így megkaptuk hirtelen az arcunkba, tessék itt van,  emészd meg, ahogy akarod.
Hát köszi. Valami magyarázat? 
Attól nem válik hihetővé, hogy maga a szereplő azt mondja, hogy sejtette. Miből? És akkor miért nem említette? Mindegy, kár is egyen tovább agyalni. 
Lépjünk is tovább a romantika részére.
Az sem sikerült valami hű, de csodásra. Az már az első részben világossá vált, hogy  a végén valamelyik pasi - vagy Tucker vagy Christian - rajongótábora elégedetlen lesz, mert bizony elég kicsi az esélye, hogy édes hármassal fogja befejezni az írónő könyvet és a egy nagy boldog kommunaként fognak élni mindannyian, amíg világ a világ. Ez azonban teljesen rendben is van bár az epilógus nyújtott némi bepillantást ebbe a feelingbe. Már csak azon kellett volna csiszolni egy picit, hogy kevésbé hasson csöpögősen a megoldás. Meg úgy kevésbé legyen ennyire nagyon romantikus az egész kötet.

Visszatérve az epilógusra, számomra elrontotta a könyvet és nyáltengerré változtatta, de persze ettől még biztos lesz akinek tetszik majd, és ez így van jól.
Azonban, sajnos ez is közrejátszott abban, hogy csalódtam a Boundlessben, függetlenül attól, hogy kit választott Clara a végén.
Ez viszont csak az én véleményem, így senkit ne tántorítson el az olvasástól. Én sajnálom a legjobban, hogy így mondunk egymásnak búcsút.



U.i: A bejegyzést olyan nagyon nehezen szültem meg, és annyira nagyon unalmasnak találtam, hogy muszáj volt ilyen helyes kis gif-ekkel feldobnom. Utólag is elnézést az agymenésemért.


2 megjegyzés:

  1. Szia!! :)) Mikorra várható hogy magyarul is megjelenjen?Mert 3 nap alatt kiolvastam a két kötetet és kíváncsi vagyok a harmadikra is annak ellenére, amiket itt olvashattam a kissé érdekes befejezésről.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      A kiadó őszre ígérte a megjelenést.

      Törlés

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)