Kelley Armstrong: The Reckoning (Darkest Powers 3.)

Mindössze két héttel ezelőtt, az életem teljesen kiszámítható volt. Azonban ez azelőtt  volt, hogy megláttam volna az első szellemet. Jelenleg a barátaimmal, Torival , Derekkel és Simonnal szökésben vagyunk a z Edison csoporttól akik egy vészjósló kísérlet részeként genetikailag módosítottak minket.Egy biztonságos házban bujkálunk, ami talán mégsem annyira biztonságos, mint amilyennek látszik. De nemsokára lelépünk, visszamegyünk megmenteni azokat, akik ott maradtak, és felszámoljuk az Edison csoportot.... legalábbis reméljük.
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Egy újabb sorozat záró része. Mostanában úgy látszik vonzom őket. Itt is előjött azért a kétség bennem, mint ami a befejező köteteknél általában szokott, hogy mi lesz, ha túl sokat várok és csalódni fogok? De nem kellett csalódnom, mert a The Reckoning esetében minden úgy volt jó, ahogy volt.

Chloe, Tori és a két fiú, Simon és Derek végre megtalálták azt az embert, aki segíthet nekik szembeszegülni az Edison csoporttal. Andrew, a fiúk apjának egyik nagyon jó barátja melléjük áll, elviszi őket egy biztonságos helyre, ahol nyugodtan kipihenhetik a menekülés okozta fáradalmakat, ráadásul összeismerkedhetnek hasonló képességgel rendelkező emberekkel is, akik mind ellenzői az Edison csoport által folytatott tevékenységeknek. De ezt nem azt jelenti, hogy a baj elkerüli őket, szellemek, és más ellenségek okoznak kellemetlenséget szereplőinknek. A fő cél azonban mégis a Csoport likvidálása lenne, de nem biztos, hogy mindenkinek ténylegesen az a célja, azok közül, akik ezt mondják.
Annyira jó volt, hogy nem akartam, hogy véget érjen. Imádtam minden pillanatát. Ha nem az akciódús jeleneteken izgultam a szereplők testi épsége miatt, akkor a érzelmi életük alakulása miatt voltam izgatott. Persze, ahogy az eddigi részekben is, itt sem a love story-n van a hangsúly, de ahol előtérbe került egy - két jelenet erejéig, csak úgy faltam a sorokat.
Szerzett jó pár meglepetést a történet, de nem olyan túlzottan nagyokat, viszont mégsem éreztem azt, hogy mindent ki tudtam volna előre találni. Többször feltettem magamnak és másoknak is a költői kérdést, hogy "Mégis, hogyan lesz ennek a könyvnek vége?". Nem gondoltam volna, hogy így, de mégis örülök a végkifejletnek. Nem a megszokott YA befejezés, hogy a tini főhős leigázza az összes gonoszt és utána mindenki boldogan él, amíg meg nem hal. Többek között ez tetszett benne annyira.
A másik nagy piros pontot a karakterek miatt kapja a könyv. A jó szereplők egyszerűen imádni valóak, nem lehet őket nem kedvelni. Derek és Chloe voltak a kedvenceim, de azért Simont is szerettem annak ellenére, hogy meg tudtam volna fojtani, amiért állandóan rosszkor volt rossz helyen. Amellett, hogy könnyen meg lehet őket szeretni, még változnak is. Torit az első részben kimondottan nem kedveltem, iszonyatosan ellenszenves volt, és azt mondtam, hogy kizárt, hogy valaha is meg fogom kedvelni a csajt. Gigi, aki már előttem olvasta, állította, hogy  várjam csak ki a végét, mert szerinte meg fog változni a véleményem És végül igaza lett, tényleg annyira megváltozott, hogy teljesen elnyerte a szimpátiámat. Még a gonosz karakterek is olyanok, hogy öröm őket nem szeretni. Tori anyját főleg. Őt sokkal jobban utáltam, mint az összes többi negatív szereplőt, pedig nem is ő a fő gonosz.

A harmadik piros pont a stílusért jár, ami Armstrongnak nagyon - nagyon jó. Bármit is írjon, magába szippant a könyv. Valamelyik nap beleolvastam az egyik felnőtt könyvébe (Exit Strategy) és az is hasonlóan lekötött. Számomra ő olyan írónő, aki írhat akár oldalakon keresztül a semmiről, akkor is élvezettel olvasom, mert azt is jól csinálja.
A következő YA könyve idén tavasszal (áprilisban) jelenik meg The Gathering címmel. Emellett felnőtteknek szóló sorozatot is ír, amit ezek után biztos hogy lassan elkezdek beszerezni ( azért lassan, mert nagyon sok részből áll)
Összességében annyit tudok elmondani, hogy új kedvenc sorozatot avattam a Darkest Powers trilógia a személyében, és nőnemű egyén legyen a talpán aki nem akar magának a sorozat elolvasása után  egy saját Dereket ;)
Az a hír járja, hogy ősz környékén már itthon is megjelenik a sorozat első része. Kéretik nem elszúrni a fordítást.

Értékelés: