Ugrás a fő tartalomra

Plágium

Sokat gondolkodtam azon, hogy írjak -e erről egyáltalán, de végül arra jutottam, hogy pár mondatot mindenképpen megér a dolog.
Sajnos azzal kellett szembesülnöm a minap, hogy van(nak) olyan ember(ek), akik mások bejegyzéseinek egy részét fogják és szépen, szóról - szóra egyezve, átmásolják a saját blogjukra, alábiggyesztvén a nevüket, mintha ők írták volna.
(az indíttatásukat nem igazán értem). Félre ne értsetek, nem a könyvek fülszövegéről van szó, mert azokat bárki bárhol megtalálhatja. Bár itt a blogon az angol nyelvű könyvek fülszövegét én magam fordítom, nem bánom, ha esetleg máshol is felbukkannak. Konkrétan a könyvekről alkotott véleményekre gondolok. Tegnap az egyik külföldi blogger oldalán olvastam a problémáról és örültem, hogy engem, személy szerint ez nem érint (őszintén szólva eddig eszembe sem jutott, hogy ilyen előfordulhat). Ha jobban belegondolok, lehet, hogy érint, csak nem tudok róla. Mindegy, nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy körülbelül 1-2 órával azután , hogy olvastam erről, személyesen is sikerült megbizonyosodnom róla ( hála a jó égnek, nem a saját bőrömön), hogy igenis hazai berkekben is vannak ilyen magukat "blogírónak" nevező személyek. Kérdem én, hogy mi az értelme ennek az egésznek? Nem az lenne a lényeg, hogy mindenki a saját véleményét írja le? Vagy megint csak nagyon naiv vagyok?
Mindegy. Nem akarom osztani az észt, és, ahogy mondani szokták: "'akinek nem inge, ne vegye magára", csak gondoltam jó lesz felhívni a blogot vezetők figyelmét erre. Bár lehet, hogy ez csak engem zavar.
Éppen ezért  korlátoztam az oldalon a másolási lehetőségeket. Ha valakinek mégis nagyon kell valami az oldalról (fülszöveg, kép stb.), az nyugodtan írjon emailt, és szívesen elküldöm neki. De annak nem örülnék, ha a könyvek véleményezését más nevével ellátva látnám viszont.

Megjegyzések

  1. Egyszer én is találkoztam ilyennel, és meg is lepett a dolog, hogy tényleg van olyan, aki szó szerint átvesz dolgokat másoktól. Mondjuk ott direkt felhívták a figyelmet az illetőre és elég jól megszégyenítették, amivel nem értettem egyet, de az biztos, hogy jó lecke volt neki.

    VálaszTörlés
  2. A nagyközönség előtti megszégyenítéssel én sem értenék egyet, de azért egy privát üzenetet küldenék az illetőnek.
    Én egyébként az okát nem értem. Miért másolja? Így akar népszerűséget, meg látogatottságot szerezni a saját blogjának?

    VálaszTörlés
  3. Hmm én pont most akartam erről írni. Mivel sikerült a saját bőrömön tapasztalnom, és kicsit ideges vagyok. Nem értem... A könyvesblog arról szól, hogy a saját véleményét leírja az ember. Nem hiszem el, hogy ha olvasta a könyvet, akkor nincs saját véleménye. Amúgy meg ha nem olvasta, minek blog? Hogy sokan nézzék és közismert legyen? Nem értem. Írtam az illetőnek mailt. Remélem válaszol.

    VálaszTörlés
  4. Gigi: Nem fűznék ahhoz sok reményt a helyedben, hogy válaszolni fog.
    Egyébként én sem hiszem, hogy nincs saját véleménye, amit le tudna írni. Ha meg össze akarja gyűjteni a véleményeket egy adott könyvről, akkor tüntesse fel, hogy ki az EREDETI szerző, meg írjon neki egy emailt, hogy egyáltalán használhatja - e azt adott könyvről írt bejegyzést vagy annak akár csak egy részét. Nem olyan bonyolult.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2023-as zárás

  Az idei év számokban:                                          Olvasott könyvek száma: 94 (ebből angolul: 69) Újraolvasások száma: 5 Be nem fejezett könyvek száma: 1 Legolvasottabb műfaj: romantikus (és egyéb alműfajai)

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobb...

Rebecca Donovan: Out of Breath (Breathing #3)

Emma otthagyja Weslyn-t és vele együtt minden lakóját, hogy a Stanford Egyetemre járjon, ahogy mindig is tervezte. Már nem ugyanaz a lány, aki volt, csak árnyéka önmagának. Össze van törve, és az egyetlen lehetősége arra, hogy újra teljes életet élhessen, ha megbocsájt. Meg kell találnia a módját, hogy megbocsájtson önmagának, és rájöjjön mennyire értékes, mielőtt elfogadja a szerelmet, amit igazából megérdemel. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) A második részt jóval megjelenése után olvastam, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy tudtam, nagyon szemét kis függővége lesz, és így kevesebbet kell várnom a befejező részre. És tényleg megúsztam viszonylag kevés várakozással,  mindössze talán két hét telt el, és már újra belemerülhettem Emma történetébe.