Egy jó pár éve szinte megszállottsággal határos lelkesedéssel követem a Pitt Bulls and Parolees (itthon Második esély) címen futó dokumentum sorozatot.
Nagyon imádom a kutyákat, úgyhogy alapból adott volt a rajongás, de valahogy szépen - lassan a Pit Bullokért is elkezdtem lelkesedni, és az emberi szereplők is a szívemhez nőttek.
Nagyon megörültem, mikor az egyik decemberi részben a műsor mozgatórugója és "főszereplője", Tia megemlítette, hogy elkészült a könyve, amin évek óta dolgozik. Rögtön utánanéztem és kiderült, hogy januárban meg is jelent.
A nő, aki egyébként Amerika egyik legnagyobb Pit Bull menhelyének alapítója és vezetője, egy iszonyatosan sokoldalú személyiség, ez lejön a memoárból is. Amellett, hogy vezeti a menhelyet, kutyákat ment (sokszor nem akármilyen körülmények között és közül), gondoz és nevel, még ír is. Ugyanis ő maga írt minden szót, elmondása szerint ezért is tartott ilyen sokáig megírnia ezt az önéletrajzi jellegű könyvet.
Nem tudom, hogy, aki nem ismeri a sorozatot, annak mennyit fog adni a könyv, de annak aki ismeri az elítéltek és a hányattatott sorsú kutyák történetét, annak szinte kötelező darab. A könyv ugyanis a család kedvenc és legfontosabb kutyáinak történetén keresztül mutatja be a menhely megalakulását, többszörös átalakulását és virágzását.
Biztos nehéz volt több ezer (ha nem több) megmentett kutyából néhányat kiválasztani, de mindegyik esetében egyértelmű, hogy miért pont ők kerültek be a könyvbe.
Tia a kutyák sztorijával együtt azt is megosztja az olvasókkal, hogy egy farkasmenhelyből miként lett kutyamenhely, illetve, mit is jelentett ez a családnak, milyen terheket rótt rájuk, milyen szinten változtatta meg az életvitelüket, életritmusukat.
Voltak vicces, hajmeresztő és nagyon megható történetek is. Több fejezet azért is állt közelebb hozzám, mert a sorozatból már ismertem a címadó kutyát, és jó volt megismerni a történetüket teljes egészében, miként is kerültek a családhoz és együtt milyen kalandokat éltek át.
Az érdekessége az a dolognak, hogy Tia egyébként egy nagyon zárkózott személyiség, ezt ő maga is többször hangsúlyozta, ezért is tartottam meglepőnek, hogy könyvet ír. Azonban a könyvben sem árul el semmi olyan személyes dolgot, ami fontos lenne a családja szempontjából.
Sőt, gyermekeit is alig említi, kivéve, Mariah-t, Taniat meg az ikrek közül Mo-t, akinek kutyái is bekerültek a válogatásba. Tudom, hogy ezzel magukat védi, de szívesen olvastam volna bővebben arról, hogy a menhely részleteiben mennyire változtattta meg az életüket, vagy hogy minként kerültek Tiához az ikrek. Mindannyian szerves részei a sorozatnak, jó lett volna egy kicsit többet megtudni róluk.
A másik dolog, amin meglepődtem, az az, hogy a jelenlegi férjét egyáltalán nem említette, mondjuk részben érthető, hisz nem éppen dicsekedni valóan alakult a sorsa. Illetve volt szó valakiről, aki hasonlított rá, de más néven futott, de nem mernék megesküdni rá, hogy a két személy ugyanaz.
Ezen kívül nagyon hiányoztak belőle a próbaidős elítéltek, legalábbis azok, akiknek a sorozatban is nagyobb a szerepe. Néhányuk a menhelye szerves része, sokat szerepelnek, évadok óta stabil tagjai a csapatnak, és múltjuk ellenére kimondottan szerethető figurák. Ezért is meglepő, hogy szinte még említés szintjén sem szerepeltek benne, pedig az egész sorozat részben erre épül.
Ennek ellenére mégis faltam minden betűjét, mert nagyon jó stílusban íródott, érdekesek voltak a történetek, és egy csomó idomítási, nevelési tippet és trükköt el lehetett lesni a sztorik folyamán. Kiderült az is, hogy Tanianak milyen hányattatott volt a sorsa az iskolában, és hogyan segített ezen egy nem hétköznapi kutya. Az ő története mellett Mo-é volt a másik kedvencem.
Azon pedig kimondottan meglepődtem, hogy Tia ilyen őszintén beszélt a balesete következményeiről, hiszen ez teljes egészében kimaradt a sorozatból.
Annak ellenére, hogy nagyon sok mindent hiányoltam belőle, mégis nagyon jó élmény volt olvasni minden egyes sorát, és sokat adott. Aki ismeri a sorozatot, annak mindenképpen egy élmény lehet, úgyhogy érdemes elolvasni. Átjön belőle, hogy bármit megadnának azért, hogy megmentsenek egy segítségre szoruló állatot, és ez becsülendő.
Biztos nehéz volt több ezer (ha nem több) megmentett kutyából néhányat kiválasztani, de mindegyik esetében egyértelmű, hogy miért pont ők kerültek be a könyvbe.
Tia a kutyák sztorijával együtt azt is megosztja az olvasókkal, hogy egy farkasmenhelyből miként lett kutyamenhely, illetve, mit is jelentett ez a családnak, milyen terheket rótt rájuk, milyen szinten változtatta meg az életvitelüket, életritmusukat.
Voltak vicces, hajmeresztő és nagyon megható történetek is. Több fejezet azért is állt közelebb hozzám, mert a sorozatból már ismertem a címadó kutyát, és jó volt megismerni a történetüket teljes egészében, miként is kerültek a családhoz és együtt milyen kalandokat éltek át.
 |
| Forrás: www.radiotimes.com |
Sőt, gyermekeit is alig említi, kivéve, Mariah-t, Taniat meg az ikrek közül Mo-t, akinek kutyái is bekerültek a válogatásba. Tudom, hogy ezzel magukat védi, de szívesen olvastam volna bővebben arról, hogy a menhely részleteiben mennyire változtattta meg az életüket, vagy hogy minként kerültek Tiához az ikrek. Mindannyian szerves részei a sorozatnak, jó lett volna egy kicsit többet megtudni róluk.
A másik dolog, amin meglepődtem, az az, hogy a jelenlegi férjét egyáltalán nem említette, mondjuk részben érthető, hisz nem éppen dicsekedni valóan alakult a sorsa. Illetve volt szó valakiről, aki hasonlított rá, de más néven futott, de nem mernék megesküdni rá, hogy a két személy ugyanaz.
Ezen kívül nagyon hiányoztak belőle a próbaidős elítéltek, legalábbis azok, akiknek a sorozatban is nagyobb a szerepe. Néhányuk a menhelye szerves része, sokat szerepelnek, évadok óta stabil tagjai a csapatnak, és múltjuk ellenére kimondottan szerethető figurák. Ezért is meglepő, hogy szinte még említés szintjén sem szerepeltek benne, pedig az egész sorozat részben erre épül.
Ennek ellenére mégis faltam minden betűjét, mert nagyon jó stílusban íródott, érdekesek voltak a történetek, és egy csomó idomítási, nevelési tippet és trükköt el lehetett lesni a sztorik folyamán. Kiderült az is, hogy Tanianak milyen hányattatott volt a sorsa az iskolában, és hogyan segített ezen egy nem hétköznapi kutya. Az ő története mellett Mo-é volt a másik kedvencem.
Azon pedig kimondottan meglepődtem, hogy Tia ilyen őszintén beszélt a balesete következményeiről, hiszen ez teljes egészében kimaradt a sorozatból.
Annak ellenére, hogy nagyon sok mindent hiányoltam belőle, mégis nagyon jó élmény volt olvasni minden egyes sorát, és sokat adott. Aki ismeri a sorozatot, annak mindenképpen egy élmény lehet, úgyhogy érdemes elolvasni. Átjön belőle, hogy bármit megadnának azért, hogy megmentsenek egy segítségre szoruló állatot, és ez becsülendő.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)