figyelmeztetés

A leírások olyan dolgokat is tartalmazhatnak, amik előrevetítik a könyvek történetének alakulását. Próbáltam minél kevesebb konkrétumot elárulni, de nem mindig sikerült, úgyhogy óvatosan olvassa, aki nem akarja előre tudni mi történik a könyvben.


2016. október 16., vasárnap

Kels Barnholdt: Against All Odds sorozat

Against All Odds (Against All Odds, #1) 
Before The Storm (Against All Odds #2)
Caught Up In You (Against All Odds #3)
Crash Into You (Against All Odds #4)


Anyja halála óta Victoria üresnek érzi magát.  Eddig félt ettől az ürességtől, de mára függővé vált tőle - a láthatatlanság jobbnak tűnik, minthogy válaszolnia kelljen bizonyos kérdésekre és szembe kelljen néznie a fájdalmával. 


Teljesen érzéketlenné vált, az sem érdekli, hogy apjával való kapcsolata szinte már nem is létezik és hogy már csak egyetlen igazi barátja van a világon. Kialakított egy rendszert, ami működik és ami kizárja az érzelmeit. De Nathan Daley felbukkanása tönkreteszi Victoria figyelmesen felépített világát.


Nathan arrogáns, mindent tudó, okostojás, amitől Victoria egyenesen rosszul van. Nem is szólva arról, hogy abszolút jól néz ki.  És a legrosszabb? Hogy ő a mostohatestvére. A mostohatestvére, akit nem akar, és aki a mostohaanyával jött, akire Torinak szintén nincs szüksége.
De mielőtt Victoria ráébredne, máris egy veszélyes játszmába kezd Nathannel, egy játszmába, ami dögös, függőséget okoz és tiltott - de legfőképpen újra életre kelti a lányt.  Vajon Victoria képes ebből a játszmából jobb emberként kikerülni? Vagy egyszer és mindenkorra megsemmisíti saját magát?


Nagyon rég kinéztem már a sorozatot, egyike volt azoknak a könyveknek, amiket többnyire borító alapján választottam, igaz, amikor szembejött velem, még csak két része volt.



Victoria apja a lány édesanyjának halála után új párkapcsolatot kezdeményez. Ezzel a lány nem csak egy mostohaanyát kap, hanem egy sztárkosaras, önbizalommal teli mostohatestvért is Nathan személyében.

Egy kicsit rendhagyó bejegyzés lesz ez a mostani olyan szempontból, hogy nem egy könyvről lesz szó, hanem rögtön négyről. Azért esett ez így, mert a négy rész annyira rövidke (és olyan sok minden nem is történik bennük), hogy szinte együtt tesznek ki egy egész könyvet. Nem is igazán értettem, minek kellett ennyire szétszabdalni a sztorit, a harmadik rész mindössze 79 oldal, míg a negyedik csak 59. A bosszantó csak az, hogy simán elkérnek érte annyit, amennyit egy  teljes, normál oldalszámmal rendelkező regényért.

A történet egyébként legnagyobb meglepetésemre, várakozásaimmal ellentétben young adult, és nem new adult. Ezen annyira meglepődtem, hogy majdnem le is tettem a könyvet. Jó, én voltam a hülye, mert nem néztem meg a címkéket, csak a borító meg a fülszöveg alapján döntöttem az olvasás mellett, és egyik sem tette egyértelművé, hogy tizenévesekről szól a sztori. Aztán mégiscsak erőt vettem magamon és folytattam, bár a történet folyamán többször is felmerült bennem, hogy félbe kéne hagyni.
Elsősorban azért, mert tipikus ya volt. Tudom, hogy ettől még nem lesz automatikusan rossz, de én hadilábon állok vele egy ideje, bár jelen esetben az alaphelyzet nem lett volna rossz (tiltott gyümölcs - testvérek szerelme), elég csak a Forbiddenre gondolni, itt azonban nem sült el olyan jól a dolog.
Nathan fejében szinte meg sem fordult, az, hogy esetleg nem a legjobb dolog pont neki bevezetni mostohahúgát a pasizás rejtelmeibe. Tök természetesnek vette a dolgot és nem zavartatta magát. Mondjuk Tori sem azért aggódott, hogy a saját testvére avatja be őt a csók rejtelmeibe, hanem, hogy egy ilyen karakterű pasi segítségét kérte. Tudom, hogy nem voltak igazi tesók, de azért ennél nagyobb ellenállást is tanúsíthattak volna.
Akkorát mondjuk nem, mint a szülők. Na, az meg pont a másik véglet volt, simán a túlreagálás kategóriájába esett. Konkrétan wellness - központnak álcázott átnevelő táborba küldeni a lányt, csak azért mert szerelmes lett...nos, elég érdekes. Arról nem is beszélve, hogy miért csak Victoriát? Nathan legalább annyira benne volt a buliban, mint a lány, sőt... Jó, persze, apuci nem volt olyan nagyon jó kapcsolatban a lányával, a nő meg a saját fiát nem fogja elküldeni otthonról, de ahogyan a helyzet részükről megoldásra talált, az igenis mocsokság volt a javából.

A második rész kb. semmiről nem szól az utolsó néhány oldalt kivéve. Sajnos az összes folytatásra igaz. hogy a nagy része ismétlés, újra és újra megkapjuk azokat az információkat, amiket az előző kötetekből már jól tudunk. Kicsit olyan érzésem volt, hogy az írónő azért írta meg így, hogy ha lesz olyan, aki nem az első résszel kezd, az is tudja, hogy mi történt korábban. Egy rövid összefoglalóval még nem lett volna gond, de ez minden volt, csak rövid nem, ráadásul egy mindössze 59 oldalas kötet esetében (de még a 79 oldalasnál is) egészen szembetűnő.

A harmadik kötetben a lényeg Victoria visszailleszkedése az életbe, ami magunk között szólva fura, ugyanis nem a szülői házba kerül vissza, hanem nagynénjéhez, akinek a létezéséről egészen addig a pontig nem is tudott. Ráadásul a nő dúsgazdag szállodatulajdonos, így a lány mondhatni luxuskörülmények közé kerül. Azonban ez a rész nagyon megalapozatlannak tűnt, és igazán értelmét sem láttam, de nem is ez volt az egyetlen ilyen részlet.
Victoria szabadulásának a feltétele az volt, hogy továbbra is pszichológushoz jár, azonban az új pszichológusa igencsak fura. Első konzultációjuk alkalmával megkérdezte Victoriát, hogy miért is van ott nála, majd a lány válasza után közölte, hogy gondolkozzon még ezen egy kicsit, és ezzel vége is volt a konzultációnak. Aztán a pszichológus szinte még említés szintjén sem szerepelt többet. Miért is, ha elvileg csak így jöhetett haza? 

A negyedik rész meg egy az egyben autókázás volt. Oké, hogy a végén végre kiderült az igazság, de ez kb. az utolsó öt oldalon történt. Nem a történéssel, hanem az arányokkal volt gondom - 80% töltelék és 20% tényleges cselekmény.
Ráadásul a részek mindegyike hatalmas függővéggel ér véget, hogy szinte biztosan folytassa az, aki elkezdte, és ez a 4. résznél sem volt máshogy, ami azért bosszantó, mert nincs 5. rész. Nem úgy néz ki, hogy az írónő valaha befejezi ezt a történetet. De ha folytatná is, a tartalom, az oldalszám és az ár arányának ismeretében kétszer is meggondolnám, hogy folytassam - e.

Tudnék még írni róla, de nem feltétlenül látom értelmét. Több sebből vérzik a sorozat, a helyesírási hibákról, elütésekről már nem is beszélve.
Jobbat vártam na, nincs ezen mit szépíteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)