figyelmeztetés

A leírások olyan dolgokat is tartalmazhatnak, amik előrevetítik a könyvek történetének alakulását. Próbáltam minél kevesebb konkrétumot elárulni, de nem mindig sikerült, úgyhogy óvatosan olvassa, aki nem akarja előre tudni mi történik a könyvben.


2014. március 14., péntek

John Steinbeck: Lement a Hold - BTK (3)

A Blogturné Klub ezúttal egy híres-neves amerikai íróra szeretné felhívni a figyelmeteket, aki nálunk kevésbé emlegetett, viszont Amerikában nagyon sokszor hivatkoznak a munkásságára.  John Steinbeck 112 éve február 27-én született, hogy ezt „megünnepeljük”, bemutatjuk nektek a Könyvmolyképző Kiadónál hamarosan megjelenő Lement a hold című művét. A turné minden állomásán február 27. és március 3. között találkozhattok még egyéb érdekességekkel is a szokásos vélemények után. Tartsatok velünk!


"A hold akkor megy le, amikor a hajnali derengés még nem látható, de már közeleg megállíthatatlanul, mint a végzet.”
Steinbeck lement a Hold című kisregénye a norvégiai fasizmus éjét rajzolja meg, balladisztikus tömörséggel. Az 1942-ben kiadott kis remekművet a háború alatt titokban terjesztették, kézről kézre adták a terror legsötétebb óráiban.

Tavaly nyáron olvastam Steinbecktől az első regényemet, a Kedves csirkefogókat, ami rövid úton a szívembe lopta magát stílusával, hangvételével és mondanivalójával. Nem volt kérdés, hogy fogok még tőle olvasni, így külön örültem neki, mikor a Blogturné Klub keretein belül lehetőség nyílt ennek a kisregénynek az elolvasására is, így természetesen azonnal csatlakoztam a turnéhoz.

Egy kis várost megszállnak az idegen katonák.  Az uralom mellett céljuk a szénbányák kiaknázása.
Azonban rá kell jönniük, hogy ez a kialakult helyzet nem csak a megszállottaknak traumatikus.

Az 1942-ben, a II. világháború ideje alatt született kisregény több szempontból is igazán egyedinek mondható, annak ellenére, hogy a témában már számos mű látott napvilágot.
Steinbeck mondhatni testközelből tapasztalta meg a háború eseményeit, történéseit, tekintve, hogy a háborúban haditudósítóként szolgált, érezhető, hogy nem légből kapottak az alapjai a történetnek. Ami azonban megkülönbözteti a többi hasonló regénytől, az, hogy nem a háborúra, a harcra fókuszál hanem annak lelki hátterére. Olvasás közben az is eszembe jutott, hogy akár az is lehetett volna a címe, hogy A megszállás lélektana.
Emellett érdekessége még a regénynek az is, hogy nem tudni hol  és mikor játszódik, kik a megszállók és kik a megszállottak. Nem ez a lényege a regénynek, így némileg érthető miért nem nevezte meg a fenti , szinte elengedhetetlennek tűnő paramétereket. Természetesen megjelenésekor mindenki találgatásokba bocsátkozott. A legtöbben Norvégiára tippeltek a helyszínt illetően, még maguk a norvégok is magukra ismertek, amit az is jól mutat, hogy 1945-ben, a háború után és 3 évvel a könyv megjelenését követően Steinbecket Norvégia kitüntette a norvég ellenállási mozgalom iránti együttérzéséért.
Az egyik korábbi kiadás fülszövege azt állítja, hogy a regény "nagyszerűen mutatja be a fasiszta megszállók módszereit, embertelenségét" (Szépirodalmi kiadó, 1961), azonban én pont ez ellenkezőjét éreztem olvasás közben. Ahogy Steinbeck könyveire általában, erre is jellemző, hogy megpróbálta megragadni és az olvasók felé közvetíteni az emberséget, még akkor is, ha a helyzet maga volt az embertelenség. Tudom, ez némileg paradoxon, de mégis így van.. A legrosszabb helyzetben is az emberség jeleit kutatja és emeli ki, és ez az amit különösen kedvelek az író műveiben.
Itt is igyekezett megfogni azt, hogy egy ilyen megszállás nem csak a megszállt népnek lélekölő, hanem a megszállóknak is, a regény pedig igyekszik bemutatni ennek a helyzetnek a lelki oldalát, a lejátszódó egyéni konfliktusokat.
Ezen kívül a katonai oldalt is bemutatja részletesen és nem csak a nép szemszögéből közelíti meg a problémát. A népnek természetesen nem jó ez a helyzet, és akkor még finoman fogalmaztam, hiszen akaratuk ellenére azt kell tenniük, amit mondanak nekik, ha pedig nem teszik, kényszerítik őket, ha kell erőszakkal vagy emberi életeket is követelő módszerekkel, és akár példát is statuálnak. Azonban azt is megtudjuk, hogy a katonák nem automata gyilkológépek, nem szívesen ölnek, ők is csak parancsot teljesítenek, ez többször is előkerül a történet folyamán, ahogyan az is, hogy nem igazán volt választási lehetőségük, jönniük kellett. Ők is emberek, akinek hiányzik az otthonuk, a családjuk, akikről nem is nagyon kapnak híreket. Eszükbe jut több ponton is, hogy vajon értesítenék -e őket arról, ha valamelyik szerettük meghalna.
Szinte el vannak keseredve, hogy a nép, akit megszálltak, nem kedveli őket, hiszen ők abból indulnak ki, hogy nem is tesznek semmi rosszat, nincsenek pusztító szándékaik, ölni csak akkor ölnek, ha muszáj.
Ezért nem is érti a hadnagy, mikor szóba elegyedne egy hölggyel, mint hétköznapi ember a hétköznapi emberrel, hogy miért ütközik utálatba és megvetésbe. Pedig egyértelmű, hogy a helyi lakosok a támadókat, betolakodókat látják bennük, azonban ezt a gondolkodásbeli különbséget egyik fél sem látja és ez adja a köztük feszülő ellentét egyik pillérét. A lakosok küzdenek a maguk módján, néha külső segítséggel, nem adják meg magukat, nem akarnak alulmaradni, a katonák pedig reagálnak erre, hiszen nekik mindenképpen teljesíteniük kell a parancsot, és ebből ered az igazi harc köztük.
Összességében újabb remekművet olvashattam Steinbecktől, rövid, de mondanivalóban annál gazdagabb történetet, melynek lényegét tökéletesen kifejezi ez a könyvben található rövidke idézet:

Lanser ránézett, kicsit szomorúan mosolygott.
 – Nehéz feladatot kaptunk mi, ugye?
 – Igen – mondta a polgármester –, az egyetlen feladatot a világon, ami lehetetlen, az egyetlen dolgot, amit nem lehet megtenni.
 – Éspedig?
 – Az emberi szellemet tartósan elnyomni.

Érdemes megismerkedni az író munkásságával, annak ellenére, hogy itthon méltánytalanul elhanyagolt, pedig megérdemelné a figyelmet, mert nagyszerűek a regényei.

Az amerikai születésű írónak egyébként nem csak könyv formában híresek a művei. Számos regényét adaptálták filmvászonra, sőt néhányat színpadra is vittek. Megfilmesítésre került az Egerek és emberek, az Édentől keletre, az Érik a gyümölcs, Kedves csavargók ( a könyv címe Kedves csirkefogók), A gyöngy és A kék öböl.
Az Egerek és emberek című regénye volt, amit filmen is és színpadon is láthatott a nagyközönség. Ezen kívül színpadra adaptálták még a turnénk főszereplőjét, a Lement a holdat és a Fényes tűz című
színdarabot. Érdekesség, hogy maga az író sosem látta a műveiből készült előadásokat, mert úgy érezte, hogy nem tudják visszaadni azt a képet, ami az ő fejében megszületett.

Ha felkeltette az érdeklődéseteket a regény, meg is nyerhetitek. Nincs más dolgotok, mint a turné állomásain elrejtett betűket megkeresni, összerakni belőle a megfejtést a következő kérdésre, majd a választ beírni a Rafflecopter dobozába. Nem is olyan nehéz, ugye?
A kiadó a felajánlott könyveket csak magyarországi címre postázza!

Ki volt Steinbeck Egerek és emberek című művében a "nehézfejű óriás"?


A Turné állomásai:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)