figyelmeztetés

A leírások olyan dolgokat is tartalmazhatnak, amik előrevetítik a könyvek történetének alakulását. Próbáltam minél kevesebb konkrétumot elárulni, de nem mindig sikerült, úgyhogy óvatosan olvassa, aki nem akarja előre tudni mi történik a könyvben.


2011. december 17., szombat

Ruta Sepetys: Between Shades of Gray (Árnyalatnyi remény)

Lina pontosan olyan, mint akármelyik másik 15 éves litván lány 1941-ben. Fest, rajzol, fiúkról álmodozik. Egészen addig, amíg egy éjjel szovjet katonák nem dörömbölnek házuk ajtaján, hogy kiszakítsák családját az otthonukból, és az általuk már jól ismert, megszokott életből. Apjától elválasztják, majd anyjával és öccsével együtt egy tömött és koszos vonatvagonba rakják őket, és lassan kelet felé utaznak, hogy  a Sarkkört átlépve Szibéria leghidegebb részén egy táborban dolgozzanak. Ott Sztálin parancsainak engedelmeskedve cukorrépát takarítanak be és a legkegyetlenebb körülmények között küzdenek életükért. 
Lina a művészetben talál megnyugvást, aprólékosan,  nagy kockázatot vállalva rajzban dokumentál mindent, és reméli, hogy ezek eljutnak majd apjához, és elárulja neki, hogy még élnek.
Hosszú és szívet tépő utazás ez, éveket ölel fel és több mint 6500 mérföldet, de jellemzi hihetetlen erő, szeretet és a remény, hogy Lina végül túléli. 
A Between Shades of Gray egy olyan regény, amelytől elakad a lélegzeted és rabul ejti a szívedet.
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)


Több külföldi blogon is áradoztak róla, sokat szerepelt a sikerlistákon is, és bár nem a preferált műfajaim közé tartozik, mégis ahogy ránéztem, éreztem, hogy ennek adnom kell egy esélyt.


Linát 1914. június 14-én elhurcolják a szovjet katonák otthonukból, Litvániából. Apjától is elszakítják őket, így a lány, anyjával és öccsével Jonas-szal marad több száz idegennel egy vonatvagonban. Fogalmuk sincs hová viszik őket, vagy hogy valójában miért jutottak erre a sorsra. A vonaton Lina barátságot köt Andriussal, a vele egyidős, szintén Litván fiúval. Minden reményük az, hogy hamar kiszabadulnak, ám az idő csak telik, és ők még mindig csak dolgoznak, ráadásul egy idő után elválnak útjaik. A lányt az élteti, hogy  ígéretéhez híven újra láthassa Andriust, aki megígérte a lánynak búcsúzáskor, hogy még találkoznak majd.

Annak ellenére, hogy nem nagyon szoktam történelmi regényeket olvasni, tudtam, hogy ez jó választás lesz, és be is igazolódott a gyanúm. Gyönyörűen megírt, igaz alapokra helyezett történet a II. világháború kegyetlen történéseinek közepéből. Arról, hogy egy fiatal lány hogyan küzd meg azzal, hogy az oroszok magukhoz csatolják Litvániát, és emberek tömegét hurcolják el otthonukból, hogyan tartja fent magában a reményt az utolsó pillanatig, hogyan küzd a családjával együtt az életéért, a túlélésért, bármilyen eszközzel.
Sepetys nagyon jól ír. Egyszerű mondatokkal tökéletesen festi le a tájat a körülményeket, és a szereplőket is. Nem véletlenül lett a cím Between Shades of Gray,. Ténylegesen olyan szürke a hangulata a regénynek az elejétől egészen a végéig.
A karakterek kidolgozottak, folyamatosan érzékelhető rajtuk a változás, de mégis vannak tulajdonságaik, amik egészen a végig megmaradnak. Lina, aki a regény egészében érezhetően lázadó típus, sokszor öccsének, anyjának, Andriusnak kell lecsendesítenie,  átveszi a végén anyja vezető szerepét, Jonas is jóval érettebbé válik a történet végére, a kisfiúból a kényszerhelyzet hatására korán felnőtt lesz. 
Néhol annyira szívszorítóan írja le az írónő az eseményeket, hogy ember legyen a talpán, aki egy picit nem érzékenyül el, például mikor a vonatállomáson a bezárt emberek a himnuszt kezdik énekelni. Természetesen nem könnyű olvasmány, hiszen nehéz mások megaláztatásáról, megszégyenítéséről, kegyetlen körülmények közötti sínylődéséről olvasni, de mégis azt vettem észre, hogy nem lehetett elszakadni tőle, mert tudni akartam, hogy mi lesz Lináék sorsa, még akkor is ha tudni lehet, hogy nem valószínű, hogy happy end a vége.
Sepetys még azt is elérte, hogy a végére a szovjet őröket is kicsit más szemmel néztem, hiszen ők is parancsot teljesítettek, és némelyikük nem volt teljesen érzéketlen.
Összességében egy szívszorító történelmi regény, ami megérdemelten kapott nagyon jó értékeléseket. Tökéletes képet kapunk a Sztálin uralma alatt fennálló állapotokról egy fiatal lány szemén keresztül. Korosztályt tekintve hivatalosan 16 éves kortól bárkinek ajánlott, még a felnőtteknek is kitűnő olvasmány lehet, de elsősorban inkább az érettebb gondolkodású fiataloknak ajánlanám.. Ha pontokban kellene értékelnem, megkapná a maximumot, kegyetlen és gyönyörű egyszerre.


Az alábbi videóban az írónővel látható egy interjú, amiben nagyon sok kulisszatitkot elárul a regény születésével kapcsolatban.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)