figyelmeztetés

A leírások olyan dolgokat is tartalmazhatnak, amik előrevetítik a könyvek történetének alakulását. Próbáltam minél kevesebb konkrétumot elárulni, de nem mindig sikerült, úgyhogy óvatosan olvassa, aki nem akarja előre tudni mi történik a könyvben.


2011. április 22., péntek

Kelley Armstrong: The Gathering (Darkness Rising 1)

Maya egy kis, kutatási célokat ellátó városban lakik Vancouver Islandon. Mennyire kicsi? Annyira, hogy a térképen sincs rajta.
Lakosainak száma kevesebb, mint 200 fő, és Maya iskolájába összesen 68 diák jár, beleértve mindenkit óvódától a 12. évfolyamig.
Azonban ebben a klausztifóbiás kisvárosban furcsa dolgok történnek, és Maya elhatározza, hogy a végére jár ezeknek. Először az úszócsapat kapitánya titokzatos módon megfullad a csendes tó közepén. Egy évvel később egyre több puma tűnik fel Maya otthona körül, és nem nagyon akarnak elmenni onnan. A lány legjobb barátja Daniel egyre több negatív visszajelzést kap bizonyos emberektől. Az sem segít, hogy a város új rosszfiúja, Rafe súlyos titkot rejteget - és kimondottan érdeklődik Maya testének egy bizonyos tulajdonsága, egy mancs alakú anyajegy iránt.
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)


A (remélhetőleg) hamarosan nálunk is megjelenő Darkest Powers  befejező része után sajnos nem volt más teendőm, mint várni erre a kötetre, azonban nagyon megérte ez a várakozás,  minden szempontból.
Maya egy kanadai kisvárosban lakik, ami annyira pici, hogy rajta sincs a térképen.  Kevés család van a környéken, tipikusan a mindenki mindenkit ismert esete. Azonban a kis közösség életét felborzolja egy tragédia, Serenának, az úszócsapat kapitányának halála. Egy évvel később az állatok a környező erdőben nagyon furcsán kezdenek viselkedni, túl közel merészkednek a házhoz és Maya-hoz. Ekkor érkezik az új fiú is, Rafe aki szintúgy felkavarja egy kicsit az állóvizet.  Véletlen csupán, hogy minden egyszerre történik? Vagy a dolgok összefüggnek?
Végre egy könyv, amivel szemben nagyon voltak az elvárásaim, és egy szemernyit sem kellett csalódnom. Korrekt mind a karakterek, mind a helyszín, mind a történet szempontjából, és még egy - két helyen a Darkest Powers szereplőinek nevei is feltűnnek említés szintjén. Mert hát ugye ez annak a sorozatnak a folytatása tulajdonképpen, csak ez a trilógia is önálló nevet kapott.
A könyv első felében a környezet és a szereplők bemutatása kap nagy hangsúlyt, hiszen hiába folytatás, teljesen új helyszín, új ország, új emberek.
Tetszett, hogy nem nagyváros környezet, hanem természetközeli (a medvék ellenére is) kis közösség, amelyben ugyanúgy rejlenek kiaknázatlan lehetőséget.
A természetfeletti lények elég széles skáláját vonultatja fel ismét Armstrong, de nem ugyanazokat a fajtákat mint a Darkest Powers-ben, aminek nagyon örültem, és kíváncsian várom mivel rukkol még elő esetleg a következő részekben. Mert eddigi munkáit ismerve lesz még meglepetés és fordulat bőven ahogyan ebben a könyvben is volt a felétől kezdődően. Szó szerint letehetetlen.
Észre sem veszi az ember és hipp - hopp már vége is az olvasó legnagyobb sajnálatára. Nem vagyok az a típus, aki látható jelét adja annak, hogy mennyire fél/izgul/mérges/szomorú/hisztis a könyvbeli események miatt olvasás közben, azonban ennél még én is folyton fészkelődtem, és hangos megjegyzéseket fűztem egy - egy mozzanathoz.
A legeslegvégén meg csak ültem csendben és bámultam magam elé megpróbálván feldolgozni az olvasottakat. Akkor kezdtem el minden szégyenérzet nélkül káromkodni, mikor tudatosult bennem, hogy egy évet kell várni a folytatásra, mert azért az írónőtől megszokott kis függővég ott volt a végén.
Karakterek szempontjából is tetszett ez az új világ. A szereplők iszonyatosan szerethetőek és hihetőek. Azonnal tudtam milyen Team leszek, amint felbukkant Rafe, kérdés nem volt a választás kimenetelével kapcsolatban.:)
Természetesen a romantikus szál sem maradt ki, de nincs az a hirtelen fellángoló , hihetetlen fajta érzelem, csak a valódi tini őrlődés, és az sem olyan csöpögősen, hanem kimondottan aranyosan, szerethetően.

Összességében nincsenek arra szavak, mennyire várom a folytatást (The Calling). Messze veri a könyveket amiket idén olvastam. Ilyenekből kell még sok - sok!

Az írónő honlapja

 Értékelés:

2 megjegyzés:

  1. Ez de jól hangzik! Egy ideje tervezem már, hogy K. Armstrongot olvassak, csak nem tudom eldönteni melyikkel kezdjem. Az Ohterworld könyveit olvastad már?:)

    VálaszTörlés
  2. @Szanik Nem,az Otherworld sorozatot még nem olvastam, de tervbe van, csak rettentően sok részből áll, azért tologatom.:) A YA sorozatát olvastam (ha azt olvasod, a The summoning-el kezdd, mert az az első rész. Ez már a 4.kötet).
    Most Armstrong bérgyilkos sorozatát nyúzom és eddig az is nagyon tetszik. :)

    VálaszTörlés

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)