A január bizonyos szempontból nagyon jól sikerült, bizonyos szempontból viszont folytatta a tavalyi tendenciát. Sokkal jobb könyveket sikerült olvasnom, mint az utolsó hónapokban, ami szuper, viszont írni róluk továbbra sincs igazán kedvem, mondhatni élvezem a felhőtlen olvasást. Igen, tudom, hogy ez a blog szempontjából nem éppen szerencsés, de azért van még egy - két tartalékom, addig hozom azokat, amíg visszaáll (remélhetőleg) a rend. Ennek ellenére a összegzést mindig is szívesen írtam és írom most is, főleg, mert van miről.
Az évet a Wilder Country befejezésével kezdtem. Nem sikerült azt megcsinálnom, hogy dec. 31-ig befejezzem az aktuálisan olvasott könyvemet, de nem csináltam belőle gondot.
Az ausztrál szerző sorozata rettenetesen jó szórakozást biztosított, a második rész is, és nagyon várom a tavasszal megjelenő befejező kötetet, kíváncsi vagyok, mi lesz Finn-nel és a többiekkel a második rész végén beállt fordulat tekintetében.
Ezután rögtön el is kezdtem Rebecca Donovan újonnan megjelent könyvét, és hát igen, ezt is imádtam, pedig ya. De mivel egy icipicit dark és izgalmas, így simán megnyert magának. Ez is sorozat, aminek a következő része tavasszal/nyár elején érkezik, de teljesen más helyszínen játszódik majd. Remélem ez csak dob majd a történeten és nem negatív hatással lesz rá. Mivel még nem volt 2018-as megjelenésem, így ez lett az új olvasmányom az Abstracttal való közös kihívásomra.
Az Artemis karácsonyi ajándékként került a fa alá, és biztos voltam abban, hogy még januárban szeretném olvasni az itt-ott beszállingózó negatív vélemények ellenére. Hála a jó égnek ezek nem hatottak rám, nagyon élveztem a történetet, izgalmas volt és szórakoztató.
Annak érdekében, hogy meglegyen a hónapban a régi olvasmány is, Richelle Mead Szukkubuszos sorozatának 4. részébe kezdtem bele. Emellett még várólista csökkentős is és a sorozatos kihívásra is jó, így megint több legyet ütöttem egy csapásra.
Úgy gondolom, hogy az írási kedv hiánya ellenére nagyon is hónapot zártam, abszolút elégedett vagyok. Remélhetőleg ilyen lesz a februárom is.
 |
| Kép forrása: weheartit.com |
Elsőként természetesen befejezem Georgina igencsak kusza kalandjait. Ebben a kötetben eléggé megkeverték az állóvizet, és a hatalmi harc kezd durvulni. Ráadásul már csak két kötet van a sorozatból, úgyhogy lassan pontot kéne tenni a sok i-re, vagy legalábbis elkezdeni.
Jó lenne sort keríteni a várólista csökkentősök közül Ellen Hopkins Identical című regényére is februárban. A Tilt, amit nem olyan rég olvastam, nagyon bejött, remélhetőleg ez sem fog csalódást okozni. Emellett ez lesz a hónap régi olvasmánya is.
Az újdonságok közül kinéztem magamnak egy jó kis túlélős - romantikus regény, ami a fülszövege alapján nagyon hasonlít a Withering Hope-ra, amit imádtam, úgyhogy egyértelmű volt, hogy megpróbálkozom vele, még akkor is, ha Julie Johnson neve ismeretlen számomra.
Keresgélés közben kiderült, hogy Jessica Sorensen is kiadott egy reverse harem sztorit, igaz, novellák formájában csepegtette ezt, és mivel az annyira nem az én műfajom így az omnibus kiadás mellett döntöttem, amiben a sorozat első három része kapott helyet. Kíváncsi vagyok milyen egy reverse harem felállás az ő tollából.
Ha lesz időm, akkor esetleg belekezdek majd egy sorozatfolytatásba is, de erre nem valószínű, hogy sor kerül.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)