Ugrás a fő tartalomra

Rebecca Donovan: Reason to Breathe (Elakadó lélegzet)

"Senki nem próbált kapcsolatot teremteni velem, magam voltam. Ez volt az  a hely, ahol mindennek biztosságosnak és egyszerűnek kellett volna lennie. Hogy volt képes Evan Matthews felbolygatni az én szilárd világomat egyetlen nap alatt?"
A fiú az első pillanattól kezdve tudja, hogy több van abban a lányban, aki az osztályban hátul ül, mint amennyi elsőre látszik. Szép, intelligens és sportos - de csendesen közlekedik a tömött folyosókon, próbál észrevétlen lenni. 
Evan eltökélt, hogy megismerje ezt a hihetetlen lányt, de hamarosan felfedez valamit....

Emma Thomas borzalmas titkot rejteget.
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Fenntartásaim voltak a könyvvel kapcsolatban, pedig tényleg mindenhol jókat olvastam csak róla, toplistás itt és ott. De valahogy a magánkiadós könyvekkel nem vagyok jó barátságban, még akkor sem, ha jelenlegi eddig kedvenc könyvem pont ilyen magánkiadó által került kiadásra (Easy)


Emma nagybátyjával és nagynénjével él, mert édesapja meghalt, alkoholista anyja pedig nem volt képes gondoskodni róla. Nagynénje, Carol azonban nem örül neki, hogy velük lakik, csak tehernek érzi, és ezt folyamatosan érezteti a lánnyal is erőszak, bántalmazás formájában. Azonban mikor a lány életébe betoppan Evan, minden megváltozik. De vajon van - e helye szerelemnek a lány életében a túlélés mellett? 

Lassan, azt hiszem feladom a magánkiadós könyvekkel szemben táplált előítéleteimet. Sikerült megint belefutnom egy nagyon jó könyvbe, ami majdnem annyira tetszett, mint az Easy. Persze megvannak a hibái, nem mondom, hogy tökéletes, de engem megvett a történettel és a szereplőkkel. 
Emma azt a pillanatot várja, amikor kiszabadulhat nevelőszülei házából. Számolja vissza a napokat, hogy mennyit kell még túlélnie, hogy egyetemre mehessen. 
Kitűnő tanuló, kitűnő sportoló, hiszen inkább sportol, minthogy otthon üljön és azt várja nagynénje mikor kezd el valamilyen mondvacsinált indokkal kegyetlenkedni vele. A kegyetlenkedés alatt azt kell érteni, hogy a lány fejét úgy bele veri a falba, hogy felszakad a szemöldöke, meg nekiesik baseball ütővel, meg egyéb ilyen hajmeresztő dolgok. 
Jogosan merül fel az olvasóban a kérdés, hogy miért nem tesz semmit Emma. Menekülni nem tud, mert egyetlen egy barátja van, Sara, de nála nem bújhat el, mert ott azonnal megtalálják. Megvan az indoka annak, hogy nem lép. Mégpedig két unokatestvére, akiket imád és ők is imádják a lányt. Egyszerűen csak azt tartja szem előtt, hogy , ha bármit is lép, az mennyiben fogja befolyásolni az két kisgyerek életét. A lány nem akarja azt, hogy szülő nélkül kelljen felnőniük, mint például neki. 
Mikor betoppan Evan, akkor minden felfordul, hiszen a fiú nem adja fel, kitart mellette zárkózottsága, elutasító viselkedése és minden furcsasága ellenére. Emma kilép a fiúért a saját kis zárkózott világából, testi épségét is kockáztatva. De helyzetéről még Evannak sem beszél, még akkor sem, ha tudja, hogy Evan tisztában van vele, hogy mi történik a lánnyal. 
Jajj, az a drága Evan. Annyira szerettem, hogy az valami hihetetlen. De az összes karakter tetszett, mind nagyon - nagyon jól sikerült. A karakterizálás az egyik igazi erőssége könyvnek. Egyedül talán Carol karaktere lett egy picit eltúlozva. Kétlem, hogy még egy, ilyen hasonló pszichopata őrült nő létezik. Habár ki tudja, lehet, hogy csak én nem tudok róla. 
Az egy csillag levonást azért kapja, mert elég sok helyesírási , elgépelési hiba volt benne, ami egy magánkiadós könyvnél sajnos előfordulhat, de ettől még nem kevésbé zavaró. Arról nem is beszélve, hogy néhol megakadt a történet. Olvastam - olvastam és egyszer csak az az érzésem támadt, hogy kimaradt egy vagy két fejezet. Olyan szintű hiányérzetem támad, amilyet könyvnél még nem nagyon tapasztaltam. Olyan volt, mintha az írónő ihlet hiányában kicsit félretette volna a fejezet végét, és a könyv végén vagy az átolvasásnál elfelejtett volna visszatérni rá , és úgy maradt. 
Hogy érthetőbb legyen, mondok egy példát. Emma mivel jó sportoló, a focimeccsére megfigyelőket hívtak különböző egyetemekről. Nem győzték hangsúlyozni a karakterek, hogy ez mennyire fontos meccs és mennyire ott kell lenni fejben, testben, lélekben. Már a meccs napjának reggelén is túl volt a történet. Logikusan az következett volna, hogy ott vagyunk a helyszínen , és leírja a meccset. Azonban nem így történt, hanem  két hetet ugrottunk az időben, és azt sem tudtuk meg mi lett a meccsel. Persze, hogy az embernek hiányérzete támad. Ott lobogtatják az olvasó orra előtt a fontos eseményt, aztán mielőtt elkezdődne, átugorja a szerző. 
Később, mikor az írónő honlapján nézelődtem, beigazolódott a gyanúm, tényleg ki lettek vágva a jelenetek, szinte az összeset megtaláltam, talán egy kivétellel. Vigaszt nyújtott, hogy legalább a honlapon elolvashattam. De szerintem kár volt kivágni őket. Vagy , ha már kivágták, akkor a szerkesztővel dolgozhattak volna rajta, hogy ne legyen ennyire érezhető a hiányuk. Már , ha volt szerkesztő. Na, mindegy, ettől függetlenül nagyon bejött a könyv.
Azonban a függővégért olyat mondanék az írónőnek, amit magam is megbánnék. Körülbelül annyira függővég, mint a Morganville-i vámpírok első részének, az Üvegháznak a vége. Ott szentségeltem utoljára ennyire függővég miatt. A második részt is fogom olvasni, de még várok vele, mert állítólag annak is függővége van, és nem vagyok hajlandó várni a harmadik részre, ha hasonlóan idegtépő a vége. Inkább megvárom, amíg megjelenik és utána olvasom együtt a kettőt.
Mint már fentebb is írtam, az írónő honlapján elolvashatók a kivágott jelenetek és az inspiráló dalok listája (ami iszonyatosan jóóóóó).


Megjegyzések

  1. "Jajj, az a drága Evan." Ezzel megfogtál!xDDDD
    Meg a sztori is jónak tűnik, úgyhogy ment is a listára!:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hihi :D Örülök, hogy ennyivel sikerült megfogni.xD Evan tényleg nagyon imádnivaló volt. Remélem legalább annyira tetszeni fog neked is, mint nekem :)Nem csak Evan, hanem az egész könyv xD

      Törlés
    2. Nagyon elakarom olvasni

      Törlés
    3. Akkor irány a könyvesbolt, nem fogod megbánni! :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobbat én sem találtam rá), nagyo

Jamie McGuire: Walking Disaster (Veszedelmes sorscsapás) (Beautiful #2)

A Gyönyörű Sorscsapás Travis szemszögéből elmesélve. Mennyi az a túl sok szerelem? Travis két dolgot tanult meg az anyjától, mielőtt meghalt: Szeress keményen, küzdj még keményebben. A Walking Disasterben Travis élete tele van gyors kapcsolatokkal, titkos fogadásokkal és erőszakkal. Épp amikor úgy érzi, hogy legyőzhetetlen, Abby Abernahy térdre kényszeríti. Minden történetnek két oldala van. A Gyönyörű sorscsapásban meghallgathattuk Abby verzióját  Most viszont eljött az idő, hogy Travis szemén keresztül lássuk a történteket. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Aki olvasta a Beautiful Disasterről írt bejegyzésemet itt a blogon, az tudhatja, hogy a hibái ellenére szerettem a könyvet, így nem volt kérdés, hogy a második rész is kap egy esélyt, ami tulajdonképpen nem egy klasszikus értelemben vett folytatás.

Becca Fitzpatrick: Crescendo ( Hush, hush 2.)

Nora tudhatta volna, hogy élete nagyon távol áll a tökéletestől. Annak ellenére, hogy járni kezdett a védőangyalával,  Patch-csel (aki címével ellentétben minden, csak nem angyali),  és túlélt egy ellene irányuló merényletet, a dolgok nem állnak túl jól. Patch kezd eltávolodni tőle, de Nora képtelen rájönni, hogy csupán az ő érdekében teszi vagy azért mert érdeklődik a lány ősellensége, Marcie Millar iránt. Arról nem is beszélve, hogy Norát, apjáról bevillanó képek is kísértik, ezért mindenáron ki akarja deríteni, mi történt vele azon az éjszakán, mikor elment Portland-be és soha nem tért haza. Nora minél mélyebbre ás apja halálának ügyében, annál több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy vajon az ő Nephilim vérvonalának mennyi köze van az ügyhöz, és  miért van ő nagyobb veszélyben, mint más átlag lányok. Mivel Patch nem ad választ a kérdéseire, sőt úgy tűnik még útjában is áll, ezért Norának saját magának kell válaszokat keresnie. Tudván, hogy van egy őrangyala, újra és újr