figyelmeztetés

A leírások olyan dolgokat is tartalmazhatnak, amik előrevetítik a könyvek történetének alakulását. Próbáltam minél kevesebb konkrétumot elárulni, de nem mindig sikerült, úgyhogy óvatosan olvassa, aki nem akarja előre tudni mi történik a könyvben.


2011. október 8., szombat

Richelle Mead: Bloodlines ( Bloodlines 1.) - (Vérvonalak)

Figyelem! A fülszöveg, a leírás és a poszt spoilereket tartalmaz a Vámpírakadémia sorozat végére nézve!!!

Miután a Vámpírakadémia véget ért - mint minden sorozat után, ami egy kicsit a szívemhez nőtt - kis űr keletkezett bennem, főleg, hogy úgy ért véget, ahogy.
A spin - off azonban ebből a szempontból abszolút teljesítette a feladatát.

A vér nem hazudik!
Sydney egy alkimista, egy olyan emberekből álló csoport tagja, akik csak felületesen foglalkoznak a varázslással, mágiával, és élő hídként funkcionálnak az emberek és a vámpírok világa között.
Vámpírtitkokat védelmeznek  - és emberi életeket. Amikor az éjszaka közepén Sydney-t kirángatják az ágyából, még azt hiszi, büntetésben részesül a Rose Hathaway-jel való bonyolult szövetsége okán. Azonban ami kibontakozik, az sokkal rosszabb ennél. Jill Dragomir - a Moroi Királynő, Lissa Dragomir testvére - halálos veszélyben van, azért elbújtatják.
Hogy elkerüljék a polgárháborút, Sydney-t hívják, hogy legyen Jill védelmezője és egyben szobatársa azon a helyen, ahol senki nem keresne egy királyi vámpírt  - egy, a californiai Palm Springsben lévő bentlakásos iskolában. De ahelyett, hogy megtalálnák Amberwoodban a biztonságot ,amit keresnek, Sydney felfedezi, hogy a problémák csak most kezdődnek igazán.
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)



Miután Lissa trónra lép, Jill-nek már nem csak a Strigoiktól kell tartania, hanem a hatalomra vágyó Moroiktól is, ezért úgy döntenek, hogy elbújtatják a lányt egy olyan helyre, ahol senki nem talál rá vagy legalábbis senkinek sem jutna eszébe keresni, a napfényes Kaliforniában.
Itt jön a képbe Sydney, aki Jill szobatársa, kísérője és nővére lesz egy személyben. Továbbá megkapja még kísérőnek Eddie-t és Andriant is. Azonban a beilleszkedés nem megy olyan könnyen, mint ahogyan azt ők elképzelték.
Az első nagyon nagyon nagy pozitívuma a könyvnek, hogy megkaptam a normál Adrian adagomat, amiért már alapból megérdemelné a maximum pontot (á, dehogy is, kicsit sem vagyok elfogult, aki ezt állítja, az téved). 
A történet felépítését tekintve egy az egyben olyan a könyv , mint a Vámpírakadémia első része. Nagyon nagy dolog nem történik benne, inkább csak olyan bevezető rész féleség. Persze azért rakott bele Mead egy kis izgalmat, de  van egy olyan sanda gyanúm, hogy ez tényleg csak a kezdete annak a nagy eseményfolyamnak, ami majd az 5. és 6. rész táján fog kibontakozni a sorozatban. Biztosat én sem tudok, csak sejtem.
Összességében van itt nekünk egy olyan új helyzet, hogy a vámpírok, Jill és Adrian és egy szem dhampir, nevezetesen Eddie, bekerülnek egy emberi környezetbe, emberek közé. Itt jön a képbe Sydney, aki segíteni tud nekik a "beolvadásban".
Mikor megkaptam a könyvet sokáig nézegettem, simogattan, mert a a borítója nagyon szép, de mégis tartottam tőle egy kicsit, hogy mi lesz, ha nem fog tetszeni a más szereplőkkel játszódó sztori.
Azonban ahogy elkezdtem minden aggodalmam elpárolgott az első ár oldal alatt. Egyáltalán nem hiányoztak az eddig megszokott nevek, sem Rose , sem Dimitri, sem Lissa. Rose csak egy pár mondat erejéig bukkant fel de elég is volt.
Jill annyira nem lett a kedvencem, aranyos meg minden, de inkább csak olyan semlegesnek mondanám. Sydney-t viszont bírtam, annak ellenére, hogy olyan kis esetlen ebben az új helyzetben. Nem elég, hogy az eddig magántanuló énjét bedobják egy iskolába, ahol elkerülhetetlen a kortársaival való interakciók tömkelege, de ráadásul rögtön egy vámpírral kerül egy szobába., és tudni lehet a Vámpírakadémiából, hogy nem kimondottan nagy rajongója a vérszívó társadalomnak 
A szerelmi szálat még annyira nem tudtam belőni, hogy ki kivel lesz, bár azért valami már kezd kibontakozni ( már vannak jelek), de nem biztos, hogy bármi is lesz belőle.Úgyhogy ez a talány megmarad a következő részekre.
Amin a leginkább meglepődtem a könyvben az az ok, amiért Adrian a csipet-csapattal tartott. Na arra egyáltalán nem számítottam, és mikor kiderült leesett az állam, de tetszett nagyon, kíváncsi vagyok a későbbiekben mi fog ebből kisülni. Egyébként annyira örültem, hogy ő is főszereplő lett a sorozatban, Szegény eléggé szenved Rose miatt, de benne van az akarás, hogy felejtsen vagy legalábbis elfoglalja magát. Emellett azért megmaradt a tipikus szarkasztikus, buli király énje is, amiért annyira imádjuk :)
A maximum pontot csak azért nem adom meg neki, mert tudom, (bízom benne), hogy lesz ez még jobb is. De azért az az utolsó mondat egyenesen kegyetlen volt. Ezt leszámítva teljes mértékben elszórakoztatott, tetszett, egy rossz szavam sem lehet rá.

Értékelés:

6 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nem tudsz olyan oldalról ahol ezt a könyvet lefordítják? :)

    VálaszTörlés
  2. @Névtelen
    A blogomon látható halálfejes képecsképől láthatod, hogy nem foglalkozom rajongói fordításokkal, kalózfordításokkal. Ennek a könyvnek az esetében meg különösen nem, merthogy kevesebb, mint egy hónap múlva megjelenik magyarul az Agave kiadónál. Úgyhogy nem, nem tudok ilyen oldalról. :)

    VálaszTörlés
  3. Bocsi...elfelejtettem :(

    VálaszTörlés
  4. úgy várom már, h megjelenjen, de nem tudok magammal mit kezdeni, szóval muszáj rákérdeznem xd azt írtad egy szerelem van kibontakozóban. Adrian jön össze vkivel? Ő a kedvenc szereplőm, és örülnék ennyi kis spoliernek, ameddig nem sikerül elolvasnom :) köszi

    VálaszTörlés
  5. @Névtelen
    Itt a blogon nem szeretnék spoilerezni, de ha írsz nekem egy emailt a nancy7@citromail.hu címre, akkor szívesen válaszolok a kérdésedre :))

    VálaszTörlés

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)