Ugrás a fő tartalomra

J.R. Johannson: Paranoia (Éjjeljárók #2) - BTK (11)

Parker Chipp – az események utóhatásaként, amelyek csaknem végeztek vele – igyekszik egyre jobban megbirkózni Álomlátóként élt életével. A jelek szerint működik is a dolog… egészen addig, amíg egy reggel a börtönben tér magához kínzó másnapossággal, és tizenkét órányi kiesett idővel. A Sötétség valahogy átvette felette az irányítást, és Parkernek fogalma sincs, hogyan fékezhetné meg.
Valószínűtlen és váratlan szövetségesre lel Jack, a rejtélyes motoros dzsekis srác személyében, aki felajánlja Parkernek, hogy segít mesteri szintre fejleszteni Álomlátó képességeit. Ám miközben Parker gyakorol és fejlődik, a benne rejtőző Sötétség is egyre erősebbé válik, egészen odáig, hogy átveszi Parker teste felett az uralmat, és minden tőle telhetőt elkövet, hogy tönkretegye az életét.
Amikor Jack felfedi előtte, hogy léteznek másfajta Éjjeljárók is, az úgynevezett Orzók, Parker töprengeni kezd, hogy vajon az Oakville-ben zajló különös dolgok nem többek-e puszta véletlen egybeesésnél. Végtére is, a helybéliek nem csupán alvajáróként viselkednek, annál jóval többről van szó. Kiürítik a takarékbetét-számláikat, anélkül, hogy emlékeznének rá, a város különös részein kóborolnak, eltünedeznek, sőt: akár még gyilkolnak is – mindezt álmukban. Ha Parker ki akarja deríteni, mi folyik itt, és szeretne még bármi reményt arra, hogy viszontláthassa az apját, szembe kell szállnia Jackkel, és a saját életét is kockára kell tennie… Mert minél többet tud meg ezekről a másféle Éjjeljárókról, annál bizonyosabbá válik számára, hogy itt már nem csak az ő élete a tét.

A Főnix Könyvműhely jóvoltából nemrég jelent meg az Éjjeljárók sorozat második része, a Paranoia. Ennek örömére öt bloggerina összefogott, hogy megmutassa, alváskor nem a rémálmok a legnagyobb ellenségeink. 2015. március 21-től kezdve kétnaponta egy-egy bloggerina teszi közzé bejegyzését, amihez egy álmokhoz kapcsolódó játék is tartozik. Jó olvasást és szép álmokat!

Paranoiabanner.png

Az álmatlanság jó néhány kérdést hagyott maga után, így nem volt kérdéses, hogy folytatnom kell a sorozatot. Tudni akartam, ki a motoros pasi, mi a szerepe, mi lesz Parker sötét énjével és úgy általában az életével.

Parker másik énje kezd megerősödni, és ez egyre több problémát okoz a fiú számára. Emellett egyre több ember tűnik el a környéken, ami szintén nyomozásra ad okot, ráadásul Jack is olyan információkat csepegtet számára, amik minden szempontból felborítják az életét.

Jó kis könyv volt ez! A második felét gyakorlatilag egy ültő helyemben olvastam el, mert  bizony izgalomban nem volt hiány. Azt sajnáltam, hogy az akciódús cselekménye a regénynek csak kb. a felénél indult be, viszont cserébe az elején kaptam egy csomó - csomó háttérinformációt az éjjeljárók világáról, az éjjeljárók  három fajtájáról. Persze érthető a lassabb eleje, hiszen erre szükség volt a második felében zajló események előkészítéséhez. Egyébként le a kalappal az írónő előtt, mert nem semmi világot hozott létre! Árnyalt, kidolgozott, átgondolt és nem utolsó sorban érdekes.

A fülszöveg egy ponton egy picit becsapós olyan szempontból, hogy a második felében említi a titokzatos pénzeltűnésekről, de ez nem igazán kapott nagy hangsúlyt, csak egy szolid háttérszerepe volt elsősorban.  Inkább a személyek eltűnésének volt jelentősége, de ettől persze a könyv még jó, úgyhogy ezt vegyétek csupán mellékmegjegyzésnek.

Szóval Parker küzd a Sötétséggel, de nem sok sikerrel, többször veszi  át az uralmat másik énje és tesz olyan dolgokat, amiket a fiú alapesetben nem tenne. Szarkasztikus egy kis dög ez a Sötétség, és rettenetesen élvezi, ha finoman szólva is kellemetlen perceket szerezhet énje másik felének. Azonban visszagondolva, némi jót is tett az állandóan gonosz megjegyzéseivel és jelenlétével. Szépen lassan egyre erősítette Parkert, így egyre könnyebben tudta átvenni a  kontrollt, ami valljuk be, a vége felé igencsak jól jött, ahogy Jack segítsége is.

Ó, Jack! Kicsit olyan volt számomra, mint a kezdetek kezdetén Derek Scottnak a Teen Wolfban. Segítettek is egymásnak, szükségük volt egymásra céljaik elérésében, de iszonyat gyanakvóan néztek egymásra, mindkettejük oldaláról hiányzott a bizalom. Mondhatni, Jack mentorálta Parkert, persze ennek is megvolt az oka, ahogyan annak is, hogy Jack kapcsolatban állt Parker apjával. Nagyjából kinézetre is úgy képzeltem el, mint Dereket és ez sokat dobott az olvasásélményen...
Egyébként a végére azért, ha nagy nehezen is, de csak valami csapat - féleséggé kovácsolódtak ők ketten, és próbálták megmenteni, akit meg kellett, márpedig ebből volt bőségesen...

A sok akció mellett a vége tartogatott egy - két meglepő fordulatot is, amire bevallom, még az előzmények ismeretében sem számítottam, de tetszettek nagyon és csak tovább bonyolították az eseményeket.

A regénynek iszonyat nagy erőssége, hogy szinte minden mindennel összefügg, és Johannson nem kíméli a szereplőit sem. Bizony kínozza őket rendesen, hol lelkileg (ebből van több), hol fizikailag, de valahogy ez is előnyükre válik, mert pozitív irányba változnak tőle. Ezt arra értem, hogy nagyon jól látszik a legtöbb szereplőnek a fejlődése a regény folyamán, főleg Parkeré és Jacké, de még Addie-é is.

Ha már Addie-nél tatunk, hadd térjek ki egy kicsit a regény romantika részére is. 
Az első rész végén Addie és Parker egymásra találtak, de a lány tesója, Finn miatt titokban tartották kapcsolatukat. Parker a legjobb időpontra várt, hogy elmondhassa neki (bár sejthető  volt, hogy ilyen nem nagyon lesz...), hogy húgával randizik. De ezt a jó időzítést valami mindig elrontja, ez pedig rossz hatással van párosunk paradicsomi állapotára. Ahogy az is, ami később kiderül a lányról.
Féltem egyébként attól, hogy az írónő beleesik abba a hibába, hogy azonnal összevesznek a történet elején és az ezen való agonizálás tölti majd ki a könyvet de nem így lett. Parkernek volt más gondja, mint hogy folyamatosan azon agyaljon, mi is van most kettejükkel, és amikor ez előtérbe is került, azt is olyan szimpatikusan, túlzások nélkül, valós, hihető formában tette, emberien. 
Összességében ez a könyv sokkal jobban tetszett, mint az első rész, és kíváncsian várom, mit tartogat a következő rész, ami Mania címmel jelenik meg majd külföldön előreláthatólag még idén, és ami a fülszöveg alapján csak fokozza majd az izgalmakat.

Extra

Ha már a könyvben nagy szerepe van az álmoknak, hoztam nektek egy kis érdekességet arról, miként is születnek az álmok, mik is azok tulajdonképpen, és hogyan is fejthetjük meg jelentésüket.

Mindenki álmodik, ez az első és legfontosabb tény az álmokkal kapcsolatosan. Csak vannak olyanok, akik nem emlékeznek ezekre az álmokra, míg mások tisztán képesek felidézni minden mozzanatát. Ez nagyban függ attól, hogy az alvás melyik fázisában ébred fel az illető.

Az álmok okát és létrejöttét a történelem folyamán számos híres és kevésbé híres tudós és szakember kutatta, de olyan választ, ami mindenki által elfogadott lenne, még senki nem talált. Nagyon sok megközelítés létezik, szinte mindenki máshogy magyarázza ezt a különleges folyamatot.
Van, aki érzelmek, érzések kivetülésének tekinti, van , aki az elfojtott vágyak beteljesülésének, van, aki azt mondja, hogy agyunk így dolgozza a fel azokat az impulzusokat, amik a nap folyamán érnek bennünket, de egy dolog azonban mindenkinél megegyezik, mégpedig az, hogy az álmok sosem azt jelentik, mint amit elsőre megjelenítenek. Szimbolikus tartalommal bírnak, így az elsődleges kép mögé kell néznünk.

Szerintem mindenki hallott már Krúdy Gyula Álmoskönyvéről, aminek többnyire a népi megfigyelések adják az alapját. Van aki ebben hisz kizárólag, de egyre nagyobb teret hódítanak a modernebb felfogások is.
A lényeg, hogy nem szabad konkrét jelzéseknek tekintenünk az álmokat. Általában jelzéseket tartalmaznak, különböző szimbólumokba ágyazva. Például ha valaki foghúzásról álmodik, az soha nem azt jelenti, hogy hamarosan élőben is kihúzzák majd a fogát.
Ráadásul ugyanaz a dolog, mint például a szomorúság, vagy öröm, vagy a vágy mindenkinél más formában jelenik meg, így minden álomfejtés egyedi, ahogyan az almok is, amik személyes élményekből, emlékekből benyomásokból táplálkoznak.

Olyan is előfordul, hogy annyira értelmetlen az álom, hogy nem lehet értelmes magyarázatot találni rá. Ez abból is adódhat, hogy több fajta álom létezik, amit különböző módon kell megközelíteni, és ezáltal változik a jelentése is.
Sokat számít, ha az ember folyamatosan figyeli, feljegyzi álmait, így egy idő után könnyebben képes lesz majd megfejteni a benne rejlő üzeneteket.

                      Játék

Az Éjjeljárók sorozat középpontjában az alvás és az álmok szerepelnek. Éppen ezért mi is összegyűjtöttünk néhány olyan tárgynak/jelenségnek a magyarázatát, amiről mindannyian többször is álmodtunk. A ti feladatotok lenne kitalálni, hogy mi is az adott tárgy/jelenség. A játékban résztvevők között 3 példányt sorsolunk ki J. R. Johansson: Paranoia könyvéből. Sok sikert, és jó álomfejtést!

A nyerteseknek 72 órája van válaszolni e-mailben az üzenetünkre. A kiadó csak Magyarországra postáz!

A mai szimbólum jelentése:
Hűség, de átvitt értelemben hűség, kitartás egy rossz elképzelés mellett; nehezen felejtesz, és hajlasz a rosszra inkább visszaemlékezni, mint a jóra.


Ha kedvet kaptatok a könyvhöz, megrendelhetitek azt a fonixkonyv@fonixkonyv.hu címen.

03/29 Book Heaven

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobbat én sem találtam rá), nagyo

2023-as zárás

  Az idei év számokban:                                          Olvasott könyvek száma: 94 (ebből angolul: 69) Újraolvasások száma: 5 Be nem fejezett könyvek száma: 1 Legolvasottabb műfaj: romantikus (és egyéb alműfajai)

Jamie McGuire: Walking Disaster (Veszedelmes sorscsapás) (Beautiful #2)

A Gyönyörű Sorscsapás Travis szemszögéből elmesélve. Mennyi az a túl sok szerelem? Travis két dolgot tanult meg az anyjától, mielőtt meghalt: Szeress keményen, küzdj még keményebben. A Walking Disasterben Travis élete tele van gyors kapcsolatokkal, titkos fogadásokkal és erőszakkal. Épp amikor úgy érzi, hogy legyőzhetetlen, Abby Abernahy térdre kényszeríti. Minden történetnek két oldala van. A Gyönyörű sorscsapásban meghallgathattuk Abby verzióját  Most viszont eljött az idő, hogy Travis szemén keresztül lássuk a történteket. (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Aki olvasta a Beautiful Disasterről írt bejegyzésemet itt a blogon, az tudhatja, hogy a hibái ellenére szerettem a könyvet, így nem volt kérdés, hogy a második rész is kap egy esélyt, ami tulajdonképpen nem egy klasszikus értelemben vett folytatás.