figyelmeztetés

A leírások olyan dolgokat is tartalmazhatnak, amik előrevetítik a könyvek történetének alakulását. Próbáltam minél kevesebb konkrétumot elárulni, de nem mindig sikerült, úgyhogy óvatosan olvassa, aki nem akarja előre tudni mi történik a könyvben.


2012. július 5., csütörtök

Lauren Oliver: Mielőtt elmegyek

Samantha Kingstonnak mindene megvan: övé a világ legjobb pasija, a három legtutibb barátnő, valamint egy igazán kitüntetett helyzet a Thomas Jefferson Gimiben – a menza legjobb asztalától kezdve a legideálisabb parkolóhelyig. Február 12. péntek csak egy újabb napnak ígérkezik irigylésre méltó életében.
De végül kiderül, hogy a legutolsó.
Aztán kap egy második esélyt. Tulajdonképpen összesen hét esélyt kap. Egy elvarázsolt héten keresztül mindennap újraélheti élete utolsó napját, és kibogozhatja a halála köré fonódott rejtélyeket. Közben arra is rájön, mekkora a valódi értéke mindannak, amit elveszíthet.

Ezzel is úgy voltam, mint sok más angol nyelvű könyvvel. Addig addig nézegettem, amíg kiadták magyarul. Megvettem, aztán felkerült a polca és idén a Várólista csökkentés keretében meg lekerült a polcról. De már az első pillanattól kezdve nagyon jó megérzésem volt ezzel a könyvvel kapcsolatban, és be is jött (csak tudnám, hogy ez a megérzés máskor miért csal.....de ez egy külön bejegyzés témája lesz egyszer :)) ).

Sam a népszerűek közé tartozik a középiskolájában 3 barátnőjével együtt. Mindenki ismeri, mindenki tiszteli őket. Vagy mégsem?
Egy buli után hazafelé tartva a négy lány balesetet szenved, és Sam nem éli túl. Illetve mégis. Kap még hét esélyt, hogy meglássa az igazi értékeket, rendet tegyen maga körül, és segítsen azoknak akiknek tényleg szüksége van rá, mielőtt végleg átlép a másvilágba.

A könyv tipikus példája annak, hogy a folyton bulizásra, ivásra, "uralkodásra" vágyó tinik csak akkor jönnek rá, hogy mit okoznak a viselkedésükkel, mikor már késő. Samnek is késő lett volna, de csodálatos módon megkapta a korrigálás lehetőségét, és volt is esze ahhoz, hogy kihasználja és rendbe tegye a helyzetét. Ráébredt olyan dolgokra, ami felett a hétköznapokban simán átsiklott, pedig egy kis odafigyeléssel, egy - egy kedves szóval simán megelőzhető lett volna.
Várható, hogy nem épp boldog könyv, hiszen érinti az öngyilkosságot, iskolai bántalmazást, de valahogy mégis pozitív kicsengésű, hiszen megmutatja, hogy kis tettekkel is mekkora változásokat érhetünk el, és mennyit segíthetünk a környezetünkben élőknek.
Végigkövethetjük Sam hét új lehetőségét, hogyan próbálja úgy alakítani a dolgokat, hogy a végén elkerülje a tragédiát, és halála ne legyen teljesen értelmetlen.
Tetszett a karakterében, hogy meg tudott változni. A négy lány közül talán benne láttam egyedül ezt a lehetőséget. Igaz, hogy Elodyt meg Ally-t annyira nem ismertük meg, de Lindsayt igen és benne valahogy nem láttam ezt a változni akarást. Egy érdekes karakter volt. Nagyon unszimpatikusnak találtam, de ahogy szépen lassan kiderült, hogy mi okozza ezt a hihetetlenül önző, szemét viselkedését, mindjárt jobban megértettem.Egy gyermekkori trauma következtében olyan lelki sérüléseket szenvedett amelyek fizikai tüneteket okoztak nála (gondolok itt a bepisilésre), amelyek megkeserítették az életét éveken keresztül. Valószínűleg ezt próbálta kompenzálni azzal, hogy másokon szórakozott, másokkal szemétkedett.. Nem mondom, hogy megkedveltem mert nem, hiszen ezek után is sokszor nyakon vágtam volna, de megértettem. Juliet is ebben a Lindsay által kifigurázott körbe tartozott, ráadásul ő volt az, aki Lindsay mellett volt a kritikus időszakban, amikor az a bizonyos lelki trauma érte, éppen ezért talán az "áldozatok" közül őt érintette legrosszabbul Lindsay változása.
Ő a sztori tulajdonképpeni kulcsfigurája akit nagyon sajnáltam A lányok viselkedése miatt lett olyan, amilyen, és ő az, akin Sam a leginkább segíteni szeretne, és végül  meg is teszi, még akkor is, ha Juliet nem akarja.
Nézzük a pasifrontot. Sam pasija Rob jó pasi, de legalább annyira tenyérbemászó is. Tudja magáról, hogy jó pasi én ennek megfelelően rohadt nagy arccal is rendelkezik. Nem is értem hogy tudott Sam vele járni, mikor a kis cukorfalat Kent is ott sürgött - forgott körülötte. 
Jó, tény, hogy Kent nem tartozik a menők közé, ez éppen elég volt ahhoz, hogy  Sam nagy ívben elkerülje. De hála a jó égnek, a hét visszapörgetés alatt alkalma nyílt ezen a helyzeten is csiszolni egy kicsit. Kimondottan szorítottam, hogy összejöjjön nekik valami jó, mert mindketten megérdemelték.
A könyv vége abszolút a történethez illik. Hiába szerettem volna a végére, hogy Sam megkapja mindazt, amit szeretne, tudtam, hogy nem így lesz. Ez a történet nem arról szólt. De így volt jó, ez volt a tökéletes befejezés. Keserédes.
Könnyen olvasható, nem könnyed témáról szóló olvasmány, de a stílus annyira megragadó, hogy nem nagyon lehet letenni.
Film is készül majd belőle, amire még nincs dátum. A jogokat már 2010-ben megvette a Fox 2000, de még csak most jutott el arra a szintre a folyamat, hogy kiderült a rendező személye: Gina Prince-Bythewood, akinek a nevéhez  A méhek titkos élete című film is fűződik. Castingolásról sincs még hír, csak a rajongók találgatják egyelőre, hogy ki  is játszhatna a filmben. Eddig a rajongóknál favorit Sam szerepére Dianna Agron, a Glee és A negyedik című film szereplője vagy Candice Accola Vámpírnaplók szőke vámpírja.
Szerintetek ki lenne az ideális?
Az írónő blogját érdemes figyelni, ha valaki első kézből akar értesülni a filmes hírekről.

De addig is, amíg elkészül a film trailere, itt a könyvé:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)